A házasságkötés gyakorlata visszatért, a tartalma viszont már kiveszett.
„Vasárnap indult el a 15. jubileumi Házasság hete rendezvénysorozat. Mit jelent ma Ön szerint a házasság intézménye, és mit jelentett a történelem folyamán?
Nagyon aktuális ez a kérdés, mert rengeteget változott a házasság fogalma az idők során. Egyrészt nagymértékben károsodott az eredeti jelentéséhez képest, amelyben eredetileg a mi európai-keresztény kultúránk értelmében a házasságkötés, az eskü kimondása mindenképpen életre szóló elköteleződést jelentett.
Ez a jelentés a II. világháború befejezéséig tartotta magát, és a vallási szemléletű embereknél mind a mai napig él is ez a fajta életgyakorlat. Az 1950-es évek vad kommunizmusában nagyon háttérbe szorult a vallás, valamint minden olyan etikai elv, ami ezzel összefüggő, így mind a templomba járás, mind a különböző szertartások művelése komoly következményekkel járt. Az emberek megfélemlítetten, hosszú időn keresztül mindezt legfeljebb csak titkon csinálták, de templomi esküvőről nem lehetett szó.
És hogyan változott meg a helyzet?
Magyarországon nagyon jól lekövethető az, hogy amint olyan szemléletű kormányzat került előtérbe, ahol ismét vissza tudták hozni a keresztény értékeket, és felszabadult valamiképp a spiritualitással foglalkozás, úgy hullámzó módon, de a házasságkötés gyakorlata is visszatért; a tartalma viszont már kiveszett, mert már nem ugyanaz volt, mint hajdanán. A házasság nagyon komoly, életre szóló elköteleződéssel járt együtt úgy, hogy a válásokat valóban igyekeztek az emberek elkerülni. A válások megjelenése az emancipáció, a feminista mozgalmak, a női esélyegyenlőség révén a házasság intézményébe is beszivárogtak, és a nők munkába állása is tetézte ezt.
Ön szerint minek köszönhető az, hogy változott az utóbbi években a házasság intézményének megítélése?
Az elmúlt években nagyon sajátos változás történt, mert tíz éve folyik a családok előtérbe helyezése, a családokkal kapcsolatos mindenféle intézkedés pozitív kísérlete, hogy egyrészt legyenek családalapítások, a fiatalok találjanak úgy egymásra, hogy vállaljanak majd közös életet, vállaljanak közös gyermeket, másrészt minden kívánt gyermek megszülethessen. Mozgalmi és kormányzati szinten egyaránt nagy erők mozdultak meg.”
Nyitókép: Földházi Árpád
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
Most mit lehet erre mondani?
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
A pszichológus a családmodellekről és a kapcsolati kultúráról tartott előadást csütörtökön.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
Egy pince födéme nem bírta a 3,5 tonnás súlyt a VII. Kerületben.
Munkahelye elvesztését kockáztatja, aki a táppénzzel csal.
