A mesterséges intelligencia-alapú robotok egyre több viselkedést képesek átvenni az emberektől. Egymással kommunikáló robotok már saját emlékeikre hagyatkozva képesek megtervezni és újratervezni lépéseiket. Ez elvezetett az első robotházibuli megszerveződéséhez is, a technológia lehetőségei és veszélyei pedig hömpölyögnek. Riport a budapesti Craft Conference AI-előadásairól.
Írta: Zulik Ákos
A Craft Conference egy évente Budapesten, a Vasúttörténeti Parkban megrendezésre kerülő nemzetközi technológiai fesztiválja, amelyen nemzetközi szakemberek előadásai, workshopjai és más programjai zajlanak. A résztvevők megismerkedhetnek a szoftverkészítés legújabb eszközeivel, módszereivel és gyakorlataival - így iránytűként szolgál az új technológiákhoz és a szoftverszállítási trendekhez.
A 2023-as budapesti Craft Conference mesterséges intelligenciával foglalkozó felütését Frank Chen, a Slack vállalati kommunikációs platform szoftvermérnöke adta meg. Chen a csetfelület programozóit támogató eszközök fejlesztését vezeti – ez egy különleges terület, amelyben a robotok és emberek csetalapú kommunikációját is próbálják bevetni a mérnöki munka megkönnyítése érdekében.
A szakember szerint az elmúlt félévben
A megfelelő technikai tudással immár gyors és egyszerű dolog olyan személyes cset-asszisztent létrehozni, amely saját adatainkra, információinkra, írott emlékeinkre (adott esetben digitális üzeneteinkre) reflektál. Ez demonstrálja Chen budapesti előadásának tartalma, amelyet nagyrészt Chen saját maga rakott össze – a mérnöknek elég volt némi élőszavas finomítási kéréssel és visszajelzéssel élnie.
A legutóbbi számítástudományi áttörések pedig az AI már-már közhelyszerűen előkerülő tévedéseit, hallucinációt igyekszenek orvosolni, mégpedig a robotok megfelelő (emberszerű) tanulási és érvelési képességekkel való felruházásán keresztül. A legújabb megoldások a következőkkel fejlesztik a modellek intelligenciáját:
– Külső, megbízhatónak tekintett adatbázisok információiból folytonos visszacsatolását kaphatnak
– A nyelvi modellek érvelő és döntéshozó képessége összehangolódik a cselekvő képességekkel. Tehát a logikai láncokban való tájékozódáskor a modell a már rendelkezésére álló adat, emlék és memória alapján fordul a fent említett külső tudásbázisokhoz.
– Több modell, illetve több robot szerveződhet egységes architektúrába – a komponensek pedig interaktálhatnak egymással. Lényegében kialakul a robotok kooperációja, tudásmegosztása é specializációja. Lehetséges, hogy a fent említett értelmező és cselekvő feladatok külön modellek feladatai – köztük viszont megvalósul a digitális eszmecsere a feladatmegoldás szolgálatában.
A fenti képességek nem absztrakt teljesítményjavulást, hanem
Ezt jól példázza az a szimuláció, amelyben a Stanford Egyetem és a Google kutatói emberi emlékekkel felruházott tanuló nyelvi robotokat eresztettek egy virtuális környezetbe – konkrétan a klasszikus The Sims játékhoz hasonló háztartásokba. E robotok körében pedig a memória és az interakció hatására szerveződések alakultak ki, információk kezdtek terjedni és a emlék-tanulás-információszerzés szövevényei emberi viselkedéshez hasonlóan kezdtek terjedni. Az egyik robot-ügynök házibulit szervezett, merről spontán és decentralizált módon értesült számos másik ügynök is – egy részük pedig fel is bukkant az eseményen, másoknak viszont fontosabb dolga volt (ez nyilván korábbi emlékeik, úgymond személyiségük befolyásolta).
Nem nehéz belátni, hogy a fenti mechanizmusok kiaknázásával fontos munkafolyamatokat, sőt akár munkahelyi közösségi problémamegoldást is automatizálhatunk majd szinte bármely diszciplínában. A kockázatok a felhasználási erő növekedésével párhuzamosan növekednek - hiszen az egyre komplexebb automatizáció egyre nagyobb döntési autonómiát ad majd az egyre emberszabásúbb, reflektívebb robotok kezébe.De mire használható már ma a fenti eredmények a szoftverfejlesztésben? - erre a kérdésre már Yorai Fainmesser, izraeli AI-orientált befektető próbált válaszokat adni. Az elmúlt fél év nagy médianyilvánosságot és népszerűséget hozó AI-eredményei révén ma már minden iparágban nagy igény van az újdonságok alkalmazására (miközben a tech-üzletember szerint néhány éve még az óvatosság volt jellemző) . Ami biztos, hogy a mesterséges intelligencia már ma elvégzi a szoftverfejlesztési munkák olyan redundáns részeit, mint a dokumentációk elkészítése, összehangolása, a tesztelés és hibajavítás. Az igazán nagy dobások viszont itt nem véget érnek, hanem elkezdődnek.
Nemrégiben indultak el olyan, igazán forradalmi ígéreteket adó AI-vállalkozások, mint a bármilyen technológiai fejlesztések irányát adó üzleti elvárásokat nemcsak automatikusan technológiailag megvalósító, hanem magát az alapelvárást is finomító és szofisztikáló Provengo; vagy
tehát a teljes technológiai mérnöki folyamatot radikálisan lerövidítő SPIRITT.
Az ilyen és ehhez hasonló előrelépések az elmúlt hónapokban szinte hetente vetik fel egész iparágak és szakmák átalakulását. A veszélyek persze még akkor is kézzelfoghatóak, ha az emberekhez hasonló viselkedés kialakulásának mélyebb aggályait félretesszük. A fő közvetlen problémák Fainmesser szerint a következők:
– Vajon elég jó minőségűek, precízek lesznek a teljesen robotok által tervezett digitális megoldások?
– Hogyan tudjuk rendben tartani az adatok biztonságát és a személyiségi jogokat komplex rendszereket használva? Milyen visszaéléseknek tesszük ki magunk?
– Mi történik a szellemi tulajdon védelmével (amely önmagában is kétélű fegyver, az innováció katalizátora és kerékkötője lehet egyszerre)?
Az egészet természetesen persze egy intenzív iránykeresés is jellemzi, ahol a szoftverfejlesztők, a nagy hatalmú tech platformok menedzserei, a szabályozáson gondolkodó kormányok és intézmények is lelkesedése és félelme is csak fokozódik.
Nyitókép: Mandiner archív
Két, egymástól elszigetelődő globális technológiai blokk van kialakulóban: egy amerikai és egy kínai vezetésű. A két nagyhatalom különféle módszerekkel erősíti a saját közösségi oldalait, keresőjét és technológiai óriásait.
Jó eséllyel úgy vélné, túl sok minden nem változott, csak kevesebb helyen lehet sétálni, és több helyen biliárdozni.
Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Mi, emberek rendelkezünk-e felette? Elveheti-e a munkánkat? Milyen etikai kérdések merülnek fel az MI kapcsán? – szakértőt kérdeztünk.
Az ukrajnai harcok és a gázai konfliktus az emberiség történetében az első olyan háború, amelyben a mesterséges intelligencia által irányított fegyverek jelentős szerepet kapnak. A hadviselésben valami új kezdődött, semmi sem lesz már úgy, mint régen. A gépek vezérelte harcra – ami, ha lehet, még az eddigieknél is könyörtelenebb – a tudósok hiába figyelmeztettek: a gyilkos robotoknak az ember nem tud ellenállni.
Európa lemarad a mesterséges intelligenciáért való versenyben, de a hagyományos tudás oktatására továbbra is szükség van – vallja Edoardo Rafiotta olasz jogászprofesszor.
A mesterséges intelligencia rengeteg egyéb felhasználási területe mellett forradalmasította az élelmiszer-termelés, -forgalmazás és -fogyasztás módját is.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
