A helyzetet valószínűleg rontja a folyamatosan növekvő infláció, az energiaválság, a költségvetési kiigazítások, az uniós források befagyasztása.
„Valamivel optimistábbak a magyarok a megélhetésüket illetően, mint néhány hónappal ezelőtt, amit okozhat az infláció lassú csökkenése, illetve az is, hogy a nyári hónapokban kevesebb lehet a rezsiköltség, de a trendek rendkívül borúsak: a lakosság körülbelül két százalékáról egyáltalán nem lehet tudni, miből él, 41 százalékuk pedig nem keresi meg azt a minimális összeget sem, amely a »szűkös életre« lenne elegendő.
Az elmúlt tíz évben, ha leszámítjuk a Covid időszakát, a magyar gazdaságot a folyamatos és jelentős gazdasági növekedés, valamint a reálbérek emelkedése jellemezte – állapítja meg legújabb »szegénységkutatásában« az Egyensúly Intézet. Ebből az is következett, hogy Magyarországon csökkent ugyan a szegénység mértéke, de a vásárlóerő-paritáson mért tényleges fogyasztás alapján – a vásárlóerő-paritás azt méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutával összehasonlítva, ezzel figyelembe véve a különböző országokban eltérő árakat – tavaly a magyarok az uniós átlag 72 százalékát fogyasztották, aminél csak Bulgária teljesített rosszabbul a maga 67 százalékával.
A helyzetet valószínűleg rontja a folyamatosan növekvő infláció, az energiaválság, a költségvetési kiigazítások, az uniós források befagyasztása, valamint a magyar gazdasági növekedés várható stagnálása, amiből következhet akár a magyarországi szegénység újbóli növekedése is, kiváltképp annak következményeként, hogy az állam teljesen kivonta magát a szociális ellátásból. Az Egyensúly Intézet a helyzet tényleges felmérése érdekében negyedévente készít egy a magyar lakosság egészét reprezentáló közvélemény-kutatást, amelynek segítségével a szegénység aktuális mértékét és a várható trendeket becsüli meg.”
Nyitókép: MTI/Lakatos Péter
Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
2010 óta sehol se javultak annyit az Unióban, mint hazánk.
2025-re a Világbank és a Valutaalap szakértői 3-4 százalékos növekedést várnak, míg európai átlagban csupán 1 százalékot.
Nyugat-Európában az energiaárak valóban az egekbe szöktek.
„Mikor hajlandók az elinflált ötforintosokat ki-, az ötvenezreseket pedig bevezetni?” – tette fel a kérdést korábban a jegybank elnökének Novák Előd.
Az utóbbi hetek benzinár-emelkedése érdemben csak a jövő hónapban jelenik meg az inflációs mutatóban, de a tavaszi telekommunikációs drágulás már márciusban benne volt a friss KSH-adatokban – értékeli a mai adatsort a Makronóm Intézet elemzője.
A magyar lányok 2–1-re legyőzték Franciaországot a klagenfurti divízió I/A-világbajnokság szombati, utolsó fordulójában, így a második helyen végeztek, s megint a legjobbak között szerepelhetnek.
