„Sokkoló, hogy ez egy olyan emberrel történt, aki az életből csak a szeretetet ismerte” – így emlékszik volt osztálytársa Bagdy Emőke meggyilkolt fiára

Ahogy azt mi is megírtuk a Mandineren, az egyesült államokbeli Phoenixben brutálisan meggyilkolták a magyar klinikai pszichológus, Prof. Dr. Bagdy Emőke fiát, Cs. Zsoltot.

Az elkövető – a 18 éves afroamerikai Yaaliyah Ezekiel Jackson, aki  két hete volt próbaidőn szabadlábon, egy reintegrációs program keretében – több késszúrással végzett az 53 éves férfival. Jackson egész gyermekkorát intézetekben és fiatalkorúak börtönében töltötte. Állítása szerint a nővére lakásán vendégeskedett Bagdy Emőke fia, akit egy összeszólalkozás után, önvédelemből szúrt meg többször.

A bűntényt egyelőre a 18 éves, 2 méter magas, kisportolt Jackson vállalta magára, de más vitte el az autót, a mobiltelefont, stb. Nem ismerte a fiam a támadókat, és még csak nem is védekezett, mert nem számított semmi rosszra. Jóindulatú, embereknek segítő, mélyen hívő ember volt. Vékony, 170 cm-es jóságos kis ember” – nyilatkozta a tragédia kapcsán Bagdy Emőke. „Kérem a jóérzésű embereket, ne zaklassák a családomat és engem a jövőben médiahírekkel és fölösleges levelekkel!” – tette hozzá a pszichológus, aki nem tudja felfogni a tragédiát.

Szabó László producer, kommunikációs szakember, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke 

„Egy nagyon erős osztályközösségünk volt a Veres Pálné Gimnáziumban – és van is a mai napig. Zsolttal négy évig voltunk osztálytársak. Éppen pár hete volt a 35. érettségi találkozónk, és van egy Messenger-csoportunk, ahol az esemény szerveződött. Zsolt is sokszor bejelentkezett a csoportba Amerikából, köztudott volt, hogy hosszú évtizedek óta kint él” – meséli lapunknak Szabó László. 

Hozzáteszi: volt olyan, hogy Zsolt haza tudott jönni az osztálytalálkozókra, de most erre speciel nem tudott eljönni. „Ennek ellenére jó néhányszor írt az elmúlt hetekben nekünk, hogy mennyire sajnálja, hogy nem tud eljönni, s hogy mennyire hiányzunk neki. Azt is mondta, hogy jövő nyáron tervez majd hazajönni, és akkor mindenképp szervezzünk egy következő találkozót. 

– fogalmazott Szabó László.

A volt osztálytárs elárulja: Zsolt húgának Facebook-posztjából tudta meg az osztály is két nappal ezelőtt, hogy mi történt.

„Teljesen össze vagyunk törve, és ezek nemcsak szavak, hanem valóban így van. Egyszerűen felfoghatatlan ez az egész. Zsolt egy végtelenül életvidám, kedves, az életet mindig csak a jó oldaláról ismerő, helyes srác volt. Talán nem szentségtörés elmondani, hogy Zsoltot az osztály és a tanáraink tolták végig a gimnáziumon, hiszen nem a tanulás bajnoka, sokkal inkább a szeretet bajnoka volt. Mindannyian tudtuk, hogy neki nem az a dolga az élettel, hogy tudja-e az orosz leckét vagy sem. Végtelenül szerettük őt, rengeteg nagyszerű, jópofa, kedves, szeretnivaló sztorink van róla, amiket most a közös csoportban elevenítgetünk föl a halála kapcsán” –  emlékszik vissza Szabó László.

Azt is kifejti: Zsolt világlátásával és életszemléletével egyszerűen összeférhetetlen az az erőszak, ami történt. Ahogy fogalmaz:

Szabó László elmondja: a történtek kapcsán fejtegetésekbe inkább nem szeretne belemenni ő sem, hiszen több ezer kilométer távolságból egyelőre nem tudjuk megmondani, mi történt.

„Akárhogy is történt, az, hogy valaki erőszak által hal meg, ráadásul ilyen brutális módon, majdnem mindegy, hogy mi történt, már önmagában a tény dermesztő, felfoghatatlan és feldolgozhatatlan. Mi is csak az amerikai sajtóban megjelent cikkeket olvastuk azóta, úgyhogy mi sem tudunk többet, s talán nem is tartozik ilyen értelemben ránk” – jegyzi meg. 

Szabó László elmondja: megpróbálták felvenni a kapcsolatot Zsolt húgával, hiszen néhányan az osztályból ismerték őt személyesen. Biztosították róla, hogy a családdal vannak ebben a nehéz időszakban, és hogy az osztályközösség – amelyik Zsolt életének egy kétségkívül fontos közössége volt – ott áll mellettük. 

„Ahhoz mérten, illetve úgy szeretnénk majd Zsoltról megemlékezni, ahogyan ezt a család szeretné. Noémi posztjából az derült ki, hogy ők szeretnék hazahozni a Zsoltot, de bárhogy is legyen, valamilyen módon biztosan el fogunk búcsúzni tőle; a legfontosabbakat pedig majd a szűk család eldönti – vállalják-e az ezzel járó nehézségeket,s hogy hogyan tovább” – zárja sorait Szabó László.

Nyitókép: Getty Images