Orbán: A reformáció nemzeti kincset adott a magyarságnak

2014. január 23. 10:20

Megtartotta első ülését a reformáció 500. évfordulója alkalmából 2017-ben tartandó ünnepségeket előkészítő emlékbizottság. A rendezvény Orbán Viktor méltatta a reformációt, aminek történetéből szerinte ma is van mit tanulnia Európának. Balog Zoltán pedig bejelentette, hogy Hafenscher Károly személyében miniszteri biztos segíti majd a Reformáció Emlékbizottság munkáját.

2014. január 23. 10:20

A reformáció a magyarságnak olyan nemzeti kincset adott, amely felekezetre való tekintet nélkül mindenkié – mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Reformáció Emlékbizottság első ülésén, a Parlamentben. A reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából 2017-ben tartandó ünnepségeket előkészítő emlékbizottságnak a reformáció értékei közül a nemzetmegtartó szerepre is fel kell hívnia a figyelmet, mert az ország három részre szakadása idején a reformáció nélkül „a nemzeti életben maradás” aligha sikerülhetett volna – hangsúlyozta a kormányfő.

Fontos mai üzenete van annak is – folytatta –, hogy a magyar reformátorok a legjobb külföldi egyetemeken tanultak, de természetesnek tekintették, hogy utána visszatértek saját hazájukba, és itt szolgáltak. Orbán Viktor szerint 500 évvel ezelőtt a reformáció válasz volt az akkori Európa egyre jobban mélyülő válságára is, a kontinensnek pedig „van mit tanulnia ebből a történetből”, mert szellemi megújulás nélkül ma sem keveredhet ki a válságból.

 

Üllő vs kalapács

A miniszterelnök szerint a méltó megemlékezés az 500. évfordulóról „önmagunk felé támasztott jogos igény”, egyúttal helyesnek nevezte, hogy az állam és az egyházak közös testületben szervezik meg az ünnepi rendezvényeket. Indoklásul a miniszterelnök úgy fogalmazott: Magyarország mindig akkor volt erős, a nemzet is akkor volt egységes és rendelkezett kellő önbecsüléssel, amikor az állam nem ellenségének, hanem szövetségesének tekintette az egyházakat, különösképpen a történelmi egyházakat. „Ezt a szövetségesi hagyományt szeretnénk folytatni” – tette hozzá.

Orbán Viktor fontosnak tartotta emlékeztetni arra is, hogy „nem volt olyan nagyon régen”, amikor még elnyomták az egyházakat, üldözték a vallást. Ezzel kapcsolatban idézte azt a „politikai bölcsességet”, amely szerint „az egyház olyan üllő, amelyen sok kalapács elkopott már”. „Bizony, mind a kalapács elkopott, mind a sarló kicsorbult, ezt jó észben tartanunk az ünnep előestéjén” – mondta a kormányfő.

 

Ők alkotják és segítik a Reformáció Emlékbizottságát

Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára miniszteri biztos segíti a Reformáció Emlékbizottság munkáját. Ezzel a feladattal Hafenscher Károlyt, a Magyarországi Evangélikus Egyház zsinatának lelkészi elnökét bízták meg – jelentette be Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter a Reformáció Emlékbizottság első ülésén mondott köszöntőjében csütörtökön a Parlamentben.

A tárcavezető, akit a kormányfő a testület operatív irányításával bízott meg, elmondta: a plénum munkájában részt vesz a katolikus egyház képviseletében Pápai Lajos győri megyés püspök, a Magyar Tudományos Akadémia két delegáltat küld a testületbe, valamint a kisebb protestáns felekezetek is képviseltetik magukat.

Rajtuk kívül Németország, Hollandia és Svájc nagykövete is megosztja tapasztalatait a magyar testülettel, mivel ez a három ország is jelentős előkészületeket tesz a reformáció 2017-ben tartandó 500 éves évfordulójának megünneplésére – tette hozzá.

Összesen 158 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Arma Gedeon
2014. december 06. 22:10
(a gyulai várkapitány) "Mágócsy a közelben, Csongrád és Csanád vármegyékben fekvő birtokain is mindenütt a protestantismus egyeduralmára törekedett." (...) "Bihar vármegyében Csánky Farkas és sógora, Telegdi Miklós annyira ment ebben, hogy állítólag számos ferences és pálos szerzetest leöltek szolgáik." (...) A városokban is kíméletlenül bántak el az ó világ megunt képviselőivel. Kolozsvártt 1556-ban elűzték a ferenc- és domonkosrendieket, tűzre vetették a képeket és szobrokat s lerombolták egyen kívül az összes oltárokat. Nagyszebenből is kiűzték ez évben a szerzeteseket, Marosvásárhelyről nem különben. Nagyváradon 1557-ben tíz templomot gyújtottak fel, s a székeskáptalannak elszéledt egy része. Gyulafehérvárról meg éppen elkergették a kanonokokat, épületöket pedig széjjelhányták. Majd 1564 májusában az összes papokat kiűzték, s a székesegyház oltárait, képeit és más szerelvényeit szétrombolták és felégették. Székelyudvarhelytt is etájban vehették el a főtemplomot, kihordatván és tűzre vetvén "a templom ékességeit"." Zoványi Jenő: A magyarországi protestantismus története, 31. old. (Attraktor, 2004)
Arma Gedeon
2014. november 12. 12:02
http://phd.lib.uni-miskolc.hu/JaDoX_Portlets/documents/document_6179_section_1628.pdf AZ 1674-ES GÁLYARABPER JEGYZŐKÖNYVE TEXTUS ÉS ÉRTELMEZÉSE "A Sárospatakot húsz évvel ezelőtt elhagyó Comenius tanai (Lux in tenebris, Lux e tenebris), legfőképpen azonban a Comenius által is propagált Drabik-féle jóslatok, amelyek azt jövendölték, hogy az ausztriai birodalom és a pápaság elbukik, s hogy mindezt csak török segítséggel lehet elérni, mint ellenséges szándékú propaganda, „vádanyag”, ha a jegyzőkönyvben közvetlenül nem is, a korabeli iratokban bőséggel feltűnik. Debrecen városa és annak iskolája a „harcra való felkészítés” helyének tűnik fel a tanúvallatások alapján, összefüggésben feltehetően a bujdosók betörésével. (...) Debrecen városának mint bujdosókat befogadó gyűjtőhelynek emlegetése a textusban olyan megfogalmazásban bukkan fel /136/, amely egyértelművé teszi a prédikátorok harcra buzdító szerepét: 385„vitézlő Kapy Gábor becsületére vallja […] hogy midőn a jelen lévő vallomástevő az elégedetlenek táborában tartózkodott, és afelől kérdezősködött, miért kegyetlenkednek a katolikusok és azok templomai ellen, ezekkel a szavakkal válaszoltak neki: Amikor Debrecen városából kivonultunk, prédikátoraink ilyenképpen indítottak el bennünket: »Fiacskáim! A Magasságos Isten küld benneteket erős csapatban az ellene elkövetett méltatlanság megbosszulására, azon legyetek hát, hogy ne bizonyuljatok restnek az isteni akarat teljesítésében«.”
Arma Gedeon
2014. november 12. 11:55
A gályarabperben azért ítélték el a protestáns prédikátorok egy kis részét, mert testületileg a saját hazájuk pusztítására, a katolikusok gyilkolására és kirablására uszították a felkelőket, a törökkel szövetségben. Ilyen hazaárulásért járt volna a halálbüntetés, nem tudom, minek szennyezték be a gályákat velük.
Arma Gedeon
2014. november 12. 11:55
Kossuthot nagy hiba lenne kitakarítani a nemzet emlékezetéből (ha egyáltalán lehetséges lenne), ahogy nem felejtjük Marxot, Kun Bélát, Rákosit sem, úgy Kossuth elvtársukat sem szabad feledni.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!