A szülőföldhöz való hűség - Napi Maxima

2017. október 18. 10:43

A család, az osztály és a helyi környezet iránti hűség kölcsönösen támogatják egymást; és ha egyikük romlásnak indul, a többi is kárt szenved.

2017. október 18. 10:43
T. S. Eliot

Napi Maxima - Szalai Zoltán rovata

„Fontos, hogy az ember ne csak egy bizonyos nemzet polgárának érezze magát, hanem egy sajátos országrész hűséges polgárának is. Az ilyen „helyi hűség”, akárcsak az osztályhoz való hűség, a család iránti hűségből fakad. Az egyénben persze kialakulhat a legforróbb rajongás egy hely iránt, amely nem a szülőföldje, s egy közösség iránt, amelyhez nem fűzik családi kötelékek. Ám úgy vélem, egyetértünk, hogy van valami mesterkélt és kissé nagyon is tudatos egy olyan közösség érzéseiben, amelynek tagjai erősen kötődnek lakóhelyükhöz, ám valamennyien máshonnan érkeztek. Talán azt mondhatnánk, egy-két generációt várni kell, míg kialakul az a fajta hűség, amelyet a lakosság örökségbe kapott, és nem tudatos választás eredménye. Egészében véve úgy tűnik, az lenne a legjobb, ha az emberek nagy többsége ott élné le életét, ahol megszületett. A család, az osztály és a helyi környezet iránti hűség kölcsönösen támogatják egymást; és ha egyikük romlásnak indul, a többi is kárt szenved.”

 T. S. Eliot: A kultúra meghatározása, Szent István Társulat, Bp, 2003, p. 56.

 

Thomas Stearns Eliot (1888-1965) Nobel-díjas író. A modern irodalom „diktátorának” tartották. Irodalmi forradalmat a Puszta ország című, 1922-ben megjelent verse indított el. Ugyan Amerikában született, de átköltözött Angliába, ahol egyre konzervatívabb lett, s belépett az anglikán egyházba. A modern líra után egyre inkább az újklasszicizmus híve lett. A modern ember problémáit a kereszténység tradicionális értékein keresztül látta feloldhatónak.

Az idézetet köszönöm Szilvay Gergelynek.

Összesen 26 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
békepap
2017. október 18. 17:03
csak tudja, ő is új hazát keresett magának
madarasi.abel
2017. október 18. 14:50
"a "rezsim" kényszeríti kivándorlásra az embereket" hát, amennyiben a rezsim befolyásolni tudja a környezetet, amiben élünk, úgy ez igaz is lehet. Ha szar az oktatás, meg a kórház, ha szabadnapot kell kivenni, amikor valamit el kell intézni, ha kicsi a fizetésed, és esélyed sincs megélni belőle, ha barna a bőröd, és sokan migráncsnak-cigánynak néznek. Ha baloldali újságíró vagy, és Lőrinc megvette a lapodat, ha a főnököd más pártot szeret, s ha megtudja, kivág. Ha tervező vagy, és a költségbecslésedet a megrendelő 3 szoros szorzóval adja be a pályázatra, és nyer. Ha rezsiszilárdok mondják meg, miként kellene élni, és ők vannak döntés-helyzetben. A sor hosszú, és van, akiknek a gyomra mindezt egyszerűen képtelen befogadni. Nekik tényleg létezik az, amit te írtál a"fullasztó légkörről", az "elviselhetetlen, sunyi nyomásról", vagy a "kollektív tébolyról"
annamanna
2017. október 18. 12:55
A családi iránti hűségben az a pláne, hogy a család igen könnyedén és szinte azonnal képes jutalmazni a szolidaritást. Egy nagyobb közösségben ez a jutalmazási rendszer esetlegesen működik. A lényeg és döntő tényező a szolidaritás JUTALMA. Ami nincs jutalmazva, az nem fog megerősödni. A szolidaritást a keresztény vallás is erősen jutalmazza (ha ígéret formájában, akkor is erősen jutalmazó beállítottsággal). Ez pedig egy nagyobb közösség egymás iránti szolidaritását is képes erősíteni. Legyen egy profán és egyszerű példa: ha a bulvármédia szenzációt csinál egy állatmentésből, akkor az emberek úgy érzik, a jóság jutalmazva van, hiszen a jóembereket a média hősként ünnepli. Ez egy pozitív visszacsatolás, ami erősíti a közösségi szolidaritást. Kárpátaljai példa: http://index.hu/mindekozben/poszt/2016/12/30/ket_ukran_kutya_megmutatta_milyen_a_valodi_szeretet/ - az ukrán állam kitüntette Denist, aki hazavitte a kutyákat a gazdáihoz; nyilván csakis azért, mert minden nyugati újság lehozta a hírt. Ha JUTALMAZVA van a szolidaritás, akkor a szolidaritás meg fog erősödni; ha nincs jutalmazva, vagy esetleg büntetve van, akkor az adott közösség szétesik. Abból a szempontból nincs különbség a közösségek között (legyen az család vagy állam), hogy a szolidaritás nem lehet egyoldalú, mert akkor az összetartás előbb-utóbb kifárad. Ha csak az egyik felet kötelezik hűségre, és nincs kölcsönösség, a szolidaritás meg fog gyengülni és elolvad, mint hó a napon. Viszont minél nagyobb és lazább egy közösség, annál nehezebben oldja meg a szolidaritás, hűség jutalmazását. Minél kisebb egy közösség, ez annál gyorsabb és egyszerűbb; de mindenképpen szükséges.
szekula
2017. október 18. 11:52
Fontos gondolatok. A romániai "magyarok" is büszkülhetnének végre a tényleges szülőhazájukkal, Romániával, és nem velünk.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!