Vihar a szigeten: Boris Johnson mindent egy lapra tesz fel
2019. augusztus 30. 14:59
Miután Boris Johnson felfüggeszttette a királynővel a parlamentet, alig néhány nap áll a képviselők rendelkezésére az újabb Brexit-fordulatok megvitatására – és Johnson esetleges gyors megbuktatására. De az is lehet, hogy Boris pont erre játszik? Minden korábbinál forróbb hetek következnek a brit belpolitikában!
2019. augusztus 30. 14:59
p
0
0
37
Mentés
Az ősz beköszöntével európai szinten az egyik legsürgetőbb probléma a Brexit, hiszen szinte napra pontosan 2 hónap van hátra addig a napig, amikor az Egyesült Királyság elhagyja az Európai Uniót. A jelenlegi állás szerint a no-deal, azaz a megállapodás nélküli kilépés az esélyesebb, és ha ez nem okozna elég főfájást, akkor a brit miniszterelnök még rátesz egy lapáttal.
Boris Johnson
húzott egy merészet, és bevonta a királynőt a politikai játszmába.
II. Erzsébet így akaratán kívül, és szigorú politikai semlegessége ellenére részese lett a kilépés körül kialakult politikai csatározásoknak. A miniszterelnök ugyanis – formálisan – felkérte az uralkodót a parlament ülésének felfüggesztésére október 14-ig – ami egyébként önmagában nem szokatlan és nem törvényellenes, ám annál szokatlanabb dolog az év ezen szakaszában.
Parlamenti szünetek
Boris Johnson többféle jogi lehetőséget is kihasznált ezzel a lépésével, de itt több fogalmat kell megismerni. Amit a miniszterelnök most kért a királynőtől, az az úgynevezett prorogation lehetősége, amit magyarul talán az „elnapolás” szóval lehet fordítani. A brit parlament minden évben, április/május táján tartja ezt a jellegű szünetet. Ez idő alatt nincs törvényhozás, nincsenek viták és nem szavaznak – amit pedig addig sikerült elfogadtatni, legfeljebb átviszik a következő ülésszakra.
A recess egy parlamenti ülésszakon belüli, általában 3 hetes szünetet jelent, a szokás szerint szeptember/október környékén – idén ez szeptember 13. és október 8. között lett volna esedékes. A különbség az, hogy míg a recess kezdeti és befejező időpontjait kell egyeztetni a képviselőkkel, a prorogation esetén nem.
Ráadásul, ha új kormány alakul, általában ekkor is leállítják a parlament működését, és a királynői beszéd (Queen’s Speech), azaz az uralkodó által elmondott, a kormány feladataira és terveire összpontosított programadó beszéd
jelzi formálisan is az új politikai időszámítás kezdetét.
Az uralkodói beszéd előtti munkaszünet a néhány napostól a 2014-ben 13-naposra bővült időtartamot jelent.
Összefoglalva: Boris Johnson a recess megszokott időszakában a prorogation eljárásrendjét használta fel (törvényileg nincs akadálya), és kihasználta „új kormány”-aduját is, hogy a királynő beszédével kezdődjön az ülés.
Azzal, hogy Johnson arra kérte II. Erzsébetet, hogy beszédét október 14-én mondja el, rekord hosszú, 23 napos szünetre küldi a képviselőket, akik mindössze két és fél héttel a Brexit tervezett dátuma előtt térhetnek vissza az ülésterembe. Ezzel
a miniszterelnök lehetetlenné tette, hogy bármilyen komolyabb javaslat vagy vita folyjon
egy esetleges megállapodásról, amivel az Egyesült Királyság elkerülhetné a rendezetlen kilépést, illetve az ír határellenőrzés visszaállítását.
Boris Johnson bízik, a többiek kivárnak
Méhkas a Westminsterben
Johnson támogatói helyeselték a miniszterelnök lépését, szerintük ez a legbiztosabb útja annak, hogy október 31-én mindenképpen megtörténjen a Brexit. Politikai elemzők és több politikus – kormánypártiak is! – szerint azonban minimum „ellentmondásos” Johnson döntése, már csak azért is, mert egyrészt megakadályozza az érdemi munkát a no-deal elkerülésére, másrészt viszont megnehezíti a no-dealre való felkészülést is, hiszen olyan törvényeket, módosításokat sem tudnak meghozni, amik esetleg pénzek átcsoportosítására, az infrastruktúra átalakítására adnának lehetőséget.
Az ellenzék – a felháborodás, és néhány londoni és vidéki tiltakozó tüntetés után – megkezdte a felkészülést a rövidre szabott szeptemberi ülésre. Mivel Johnsonnak mindössze egy képviselőnyi többsége van az alsóházban, az ellenzék
megpróbál többséget toborozni ahhoz, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be
a miniszterelnök ellen. Ha ezt megszavazzák, akkor akár már októberben előrehozott választásokat tarthatnak.
Fontos támogatást jelenthet, hogy a képviselőház szabályzatát szigorúan betartó és betartató konzervatív házelnöke, John Bercow is „alkotmányos botránynak” nevezte a parlamenti munka felfüggesztését. A nyilvánossághoz eljuttatott nyilatkozatában azt írta: „...nyilvánvaló, hogy a felfüggesztés célja most annak megakadályozása, hogy a parlament megvitassa a Brexitet, és eleget tegyen az ország sorsának alakítására vonatkozó kötelességének”; – ő pedig, a parlamentáris demokrácia védelmezőjeként, a parlament működésének fenntartását fogja előnyben részesíteni.
A Politico közben olyan információkra is hivatkozik, amik szerint Johnson terveiben is szerepel az előrehozott választás, ő azonban arra számít, hogy ezzel bebetonozhatja a hatalmát, és társadalmi felhatalmazást is kaphat ahhoz, hogy véghezvigye a minden áron való kilépést. A körmönfont logika nem is olyan elképzelhetetlen, annak ismeretében, hogy Johnson egyik legbefolyásosabb stratégiai tanácsadója az a Dominic Cummings, aki a Brexit-kampányt is sikerre vitte (és akiről „Brexit – háborúban mindent szabad” címmel film is készült).
Egy kisebb (75 fős) képviselőcsoport inkább a felfüggesztés jogi vizsgálatát kezdeményezte, és egy skóciai bíróságtól kérték a döntés érvénytelenítését, ezt azonban az illetékes bíró megtagadta.
Ha pedig már Johnson politikai szereplővé tette a királynőt, az ellenzék vezetői, Jeremy Corbyn munkáspárti, valamint Jo Swinson liberális demokrata vezető
levelet írtakaz uralkodónak, amiben ellenzik a parlament felfüggesztését,
és kihallgatást kértek II. Erzsébettől, erre azonban nem sok esélyt látnak a szakértők.
Jeremy Corbyn: munkáspárti remények
Az ellenzék azonban csak egy dologban egységes. A Munkáspárt, a liberálisok és a Skót Nemzeti Párt egyáltalán nem akar kilépni, számukra a legjobb egy második népszavazás lenne, ami reményeik szerint az EU-ban maradást eredményezné. A „lázadó” konzervatívok azonban többnyire kilépéspártiak, de csak rendes megállapodással. A közös nevező a „megállapodás-nélküliség” elkerülése, és figyelembe kell venni azt is, hogy ha meg is buktatják esetleg Johnsont, mi lesz utána...
Felpörgetve
Közben Johnson és kormánya – szó szerint – kettőzött erővel próbál új megállapodási javaslatot elérni az Európai Unióval. A miniszterelnök bejelentette, hogy
szeptemberben hetente kétszer tárgyalnak Brüsszel képviselőivel,
így azt az időt, amit – elméletileg – a parlament felfüggesztésével, és a politikusi viták kizárásával nyert, azt a no-deal elkerülése érdekében, egy új megállapodás kiharcolására akarja fordítani. Elemzők erre nem sok esélyt látnak, hiszen az unió tárgyalói, vezetői és képviselői minden alkalommal igyekeztek hangsúlyozni, hogy a Theresa May által benyújtott kilépési megállapodás-terv számukra úgy jó, ahogy van, az EU a maga részéről lezártnak tartja a kérdést, nincs rajta mit tárgyalni, a labda a londoni térfélen pattog.
A képviselőkhöz eljuttatott levelében Boris Johnson azt írta, a parlament októberi munkakezdése és az október 17-18-i uniós Brexit-csúcs után még „épp elég idő” marad szavazásra és vitára – ebből pedig az olvasható ki, hogy Johnson reményei szerint az addig fennálló időben a heti két tárgyalással elérhetik az ír határkérdés megoldását, és egy módosító javaslat után a képviselőháznak már csak meg kell szavaznia a megállapodást.
A képviselők mindenesetre szeptember 3-án, kedden térnek vissza nyári szabadságukról a Westminsterbe. A felfüggesztés a rá következő hétfőn, szeptember 9-én léphet hatályba, ezért jövő héten minden bizonnyal az utóbbi idők leghangosabb vitái következhetnek az alsóházban.
A The Wall Street Journal szerint az ukrán vezetés hivatalosan is engedélyt kért a Biden-adminisztrációtól, hogy bevethessék az amerikai fegyvereket oroszországi területen is.
Meg Trump. Ugyanis mindkét ország attól tart, hogy a világ dolgaiba való belecsendőrködéssel szakító új amerikai kormány nem védi meg őket, muszáj tehát szövetségeseket keresniük.
Nem szerencses, hogy egy japan ateista ir az anglikan egyhazrol, vagy Brexitrol, magyaroknak, szarvashibakkal teli cikkeket.
Itt az uj Gacsalyi Sara . Ez a japcsi es Sarika iromanyai alatt iro kommentelok jobban informaltak mint a butuska cikkirok.