Mit szól a Pázmány-campus nyertes tervéhez az egyetem? – Becker Pált kérdeztük
2021. november 18. 18:01
„A nyertest közfelkiáltással választotta a zsűri” – mondja dr. Becker Pál a Mandinernek. A PPKE fejlesztési főigazgatóját a tervpályázat zsűrizésének folyamatáról és a nyertes tervvel kapcsolatos véleményéről kérdeztük. A szakember szilárd meggyőződése, hogy Budapest és külön Józsefváros nagyon sokat nyer majd a campus megépülésével.
2021. november 18. 18:01
p
14
4
16
Mentés
Írta: Móré Levente
Mint azt a terület történetét bemutató és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem elvárásait körüljáró korábbi cikkeinkben is végigkövethették, a Pázmány bölcsészkara és számos további része a Magyar Rádió volt épületeinek helyére, a belvárosba költözik, amelynek megvalósításához nemzetközi tervpályázatot hirdettek. A pályázati időszak lezárult, az eredmények nyilvánosságra kerültek.
Most felkerestük az egyetem illetékesét, dr. Becker Pált, a Pázmány Péter Katolikus egyetem fejlesztési főigazgatóját, hogy megismerhessük, milyen szempontok vezették őket arra, hogy a KÖZTI Zrt. (Tima Zoltán) és a Hamburg C Zrt. (Kruppa Gábor) közös tervét válasszák győztesnek és jelöljék arra, hogy a tervek részletes kidolgozása után épületük megvalósulhasson.
Látvány a Pollack Mihály tér felől
Amint a bírálat zárójelentésében a bíráló bizottság rögzítette, céljuk az volt (összhangban a kiírásban szereplő értékelési szempontokkal), hogy kiválasszák azt a pályaművet, amely „a legcélszerűbb, a környezetével leginkább párbeszédet folytató, az egyetem és a Katolikus Egyház szellemiségét leginkább tükröző, építészeti felfogásában karakteres, a műemlék épületek történelmi értékeit tiszteletben tartó megoldás, ami költségtakarékos, reálisan megvalósítható, működőképes épületegyüttest eredményez.”
Bár a bizottság értékelésében kiemeli, „a különböző építészeti-, városépítészeti-, és tájépítészeti felfogások és megoldások alapján ugyan változatos megoldások születtek, azonban egy pályamű sem teljesítette maradéktalanul a kiíró megfogalmazott szándékait”,
döntésük Tima Zoltán és Kruppa Gábor tervének a városi szövethez való érzékeny kapcsolódására vezethető vissza.
„A bíráló bizottság zárt ülésen tárgyalta két napon keresztül a pályázatokat, így az ott elhangzottakról nem mondhatok semmit, de a hivatalos álláspontot és a saját véleményem szívesen képviselem” – szögezi le Becker Pál.
Mint emlékeztet: egy győztest hirdettek, két megosztott harmadik helyet és egy megvételt. Megvételben a 4-es, Zaha Hadid-féle pályázat (Zaha Hadid Limited, Finta és Társai Építész Stúdió Kft., Abud Mérnökiroda Kft., Garten Studio Kft.) részesült; míg a 11-es pályázatot (Narmer Építészeti Stúdió Bt., Fejérdy és Bartók Építészeti Kft., ARCHI.DOC Építésziroda Kft., CAN Architects Studio Kft.), valamint Nagy Csaba (Archi-kon Kft.) 8-as sorszámú tervét részesítették megosztott harmadik helyben, így nem hirdettek második helyezettet.
A Szentkirályi utcai front
„Kiváló hangulatú bizottsági üléseken tárgyaltuk meg a pályaműveket, amelyeken igen szokatlan módon határozottan egy irányba mutattak a vélemények. A helyezéseknél persze voltak már viták, de amint Fürjes Balázs, a bizottság elnöke is mondta, a kettes pályázatot gyakorlatilag közfelkiáltással – azt merem mondani, vita nélkül választotta ki a zsűri.”
Mint Becker elmondja: „A bizottság ülése előtt Veres András püspök úrral és az egyházi oldal által delegált két mérnökkel végignéztük a pályaműveket annak érdekében, hogy ki tudjuk alakítani a saját álláspontunkat. Ezt követően a püspök úr rákérdezett, hogy kinek mi a véleménye. Ekkor a püspök úr, én és a másik szakértő egyértelműen a kettest támogattuk, a két mérnöknek bár nagyon tetszett a kettes, még hezitált egy másik mellett. Nagyon örülök, hogy a bizottság hasonlóan gondolkodott, mint amire mi jutottunk.”
Becker elárulja: „Tartottam attól, hogy konfliktusokat generálhat majd az, ha mi elég egyértelműen letesszük a voksunkat az egyik pályázat mellett, de a bírálat alatt már az első nap délelőttjén kiderült, hogy a nyertes pályázat szempontjából teljes összhangban van a zsűri. Engem is meglepett ez az egyetértés, és ez egyértelműen azt jelzi, hogy – persze nem azt mondom, hogy ez a pályázat tökéletes – e pályaműnek sikerült legjobban megfelelni a kiírás nehéz feltételeinek.”
Új teresedés a Szentkirályi utca felé
A bírálati folyamat úgy zajlott, hogy először a szakértők adták le a saját szakvéleményüket, akik között többek között volt energetikus, tájépítész vagy épp statikus szakértő is. Beckerék mint az egyetem képviselői komplex szakértői véleményt adtak le, majd a zsűri ezt figyelembe véve vitatta meg a pályázatokat.
„A mi szakvéleményünk sajnos nem tudta támogatni azokat a pályaműveket, amelyek egy homlokzattal lezárták a Szentkirályi utcát,
nem teremtettek élő kapcsolatot a meglévő és az új épület között. Azt mindenesetre kijelenthetjük, hogy a KÖZTI-Hamburg C pályázata volt az, amelyik a leginkább bevonta a meglévő épületeket az új struktúrába.”
Alapvető és elsődleges kérdés volt minden pályaműnél az új épületek három palotával kialakított viszonya (Károlyi- és Esterházy-paloták, és a területtel szomszédos Andrássy Egyetem épülete). „Az MKPK tulajdonába került két épület a szélesebben vett városmagnak is gyöngyszeme, álláspontom szerint ki kell őket hangsúlyozni. Voltak persze különbségek: akadt, aki egy Déli pályaudvarhoz hasonló süllyesztett bejárattal számolt. Mindegyiknél fontos volt, hogy az épületek átjárhatók legyenek és beilleszkedjenek a városba, ugyanakkor az is elvárás volt, hogy éjszakai zárást tudjunk biztosítani. Látszólag ez sokadrangú kérdés, de üzemeltetési szempontból nagyon fontos.”
Becker Pált a belső terekről is kérdeztük. Elmondása szerint
szépen kidolgozott, átgondolt, igényes belső tereket láttak minden pályázaton.
„Fontos, hogy a pályaművek kidolgozására a tervezőknek kevesebb, mint két hónapjuk volt. Mindegyikük esetében tiszteletre méltó és hatalmas dolog, hogy jól átgondolt épületek születtek ilyen rövid idő alatt is. A nyertes pályázatot illetően persze – talán épp ezért – határozott elképzeléseink vannak a belső kialakításra, több helyen szeretnénk változtatni a terek elosztásán. A következő időszak feladata lesz, hogy a tervezőkkel együttműködve kialakítsuk az ideálisnak mondható kiviteli tervet. Szándékunkban áll a nem nyertes pályázatok eredményeit is felhasználni a végleges tervekhez: volt ugyanis olyan pályázat, melynek a belső térszervezése mindenkinek nagyon tetszett, ebből mindenképpen szeretnénk ötleteket meríteni.”
És hogy milyen elemek miatt érezték azt, hogy a győztes terv kiemelkedik a többi közül? Becker szerint a nyertes pályaműnél érezte a bizottság, hogy jó érzés lehet átsétálni egyik épületből a másikba, ráadásul olyan tér alakulhat ki, ahol érdemes megállni beszélgetni. „Ez nekem is sokat számított. Őszintén bízom abban, hogy az első ránézésre is időtállónak ígérkező épületegyüttes beváltja a reményeinket.”
Az épülettömb maradandó, klasszikus megjelenési formát kapott, amit nagyon pozitívnak értékelt a bizottság. Rendkívül sokat nyomott a latba, hogy a terv szolgálni akarta a környezetet, nem pedig uralkodni akart rajta. „Ahogy a tervezők visszavonták az épületeket és ezzel kihangsúlyozták a három palotát, igen szimpatikus volt. Ugyanezt véltem kiolvasni a homlokzat anyagválasztásából és színéből is, mert a téglaburkolattal a központi Esterházy-palotára utal, amivel azt jelzi: »ő a hangsúly, én csak támogatom.« Fantasztikus elemnek látom, és itt átéltem egy „meglátni és megszeretni” pillanatot, amikor a Szentkirályi utcai frontot néztem meg az itt kialakult, olasz kisvárosokat idéző térrel. Ezek voltak azok a megjelenési formák, amik azonnal elnyerték a tetszésünket.”
Becker szerint sok tervező nagyon jó közösségi tereket alkotott
– figyeltek erre, és ez a bírálóknak nagyon fontos volt. A hallgatóink igényének felmérésekor is 90% fölötti válaszadással emelték ki a közös terek iránti igényt; de az oktatók, dolgozók is szeretnék, hogy legyenek olyan sarkok, terek, ahová le lehet ülni, beszélgetni, élni.
„Ezekre a nyertes terv is nagyon jó választ adott. Szerencsés, hogy a kollégium épülete a Bródy Sándor utcára került, hiszen külön bejárata lesz, így leválasztható a többi épületről, belül azonban kapcsolódik az Egyetem tereihez. Szerettük volna a Mikszáth Kálmán teret kímélni a forgalom szempontjából. Azok a tervek, amelyek a forgalmat behozták a Múzeum utcába, átvitték a Szentkirályin és a Bródyn vitték le a parkolóba, sajnos hátrébb sorolódtak, mert a gépjárműforgalom pont a szerves kapcsolatot szakítja meg a meglévő és az új épületek között. Jelenleg a kettes pályázat is a Szentkirályi utcába vezeti a forgalmat, de nem hozta el a JÁK főépülete előtt, még korábban leviszi azt a föld alá. Ezen még – ha tudunk – a konkrét tervezés során szeretnénk változtatni.”
Becker Pál végül leszögezi:
szilárd meggyőződése, hogy Budapest és külön Józsefváros nagyon sokat nyer majd a campus megépülésével.
„Számos nagyon szép elemmel gazdagodik így a város: a Pollack Mihály tér nem egy feleslegesen széles utca lesz, kinyílik térré, míg a Szentkirályi utca feltárásával, új kápolnával és campanilével valóságosan is új teret kap a kerület.”
S hogy mikorra látják, hogy a végleges tervek megvalósulhatnak? Megvan a BFK által elfogadott ütemterv, 2023. június 30-ra kell elkészülnie a kiviteli tervnek. Addig az az elképzelés, hogy január-február körül megkötik a szerződést a tervezőkkel, majd nekilátnak az érdemi munkának. „Fürjes Balázs az eredményhirdetéskor meghirdetett egy 2026 tavaszi időpontot a projekt zárására. Kívánom, hogy igaza legyen.”
Egy török bevándorló ellen tilos a negatív diszkrimináció, de egy keletnémetet nyugodtan kirekeszthetsz – mondja Katja Hoyer német történész, aki nagy sikerű könyvet írt az NDK történetéről.
Mark Galeotti szerint az Orosz Föderáció államfője megváltoztatta kormányát, egyesítette az ország védelmi és polgári gazdaságát, hogy állandóan mozgósított állammá váljon.
" A Pázmány Bölcsészkara, legalábbis annak nagyobb része nem fogja túlélni a hajléktalanságnak és a bizonytalanságnak a most következő kb. 10 évét. "
S talán épp ez a cél. Mindig mostohagyerekként kezelték.
Valójában ez az egész nem szolgált mást, ha jól értem, mint hogy a piliscsabai (bölcsész) campus bedarálásával a fő központ (Szentkirályi utca) köré épüljön valami NAGY és IMPOZÁNS.