Az adóterhek, vagyis a gazdaság, illetve az ukrajnai konfliktus okozta terhek, vagyis a gazdaság témája dominálta a brit miniszterjelöltek hétfő esti televíziós vitáját. A Boris Johnson lemondása után elkezdődött utódlási harcban két jelölt maradt talpon, terveikből rajzolódik ki, milyen irányt vehet az Egyesült Királyság az egyikük, vagy másikuk megválasztása esetén.
***
Akinek eddig nem volt világos Rishi Sunak és Liz Truss teljesen eltérő gazdaságpolitikai irányvonala, az a BBC hétfő esti televíziós vitájában erről teljesen meggyőződhetett.
A külügyminiszter központi üzenete, hogy
a társadalombiztosítási járulékok, a társasági adó és az energiafogyasztásra kivetett környezetvédelmi járulék növekedését meg kell állítani. Ezzel Truss egy alternatív, unortodox gazdaságpolitika igényével pozicionálta magát a vitában.
A volt pénzügyminiszter – aki ellenfelével szemben a fiskális stabilitás álláspontjából kiindulva érvelt – úgy vélte:
Az adócsökkentés azonban inflációnövelő hatású, ráadásul a fedezete sincs meg, azt hitelekből állná az állam, ez azonban a külső adósság növekedéséhez, a jövő generációk elszegényítéséhez vezetne. Sunak felhívta a figyelmet, hogy Truss adócsökkentési terve automatikusan a jegybanki alapkamat emelésével járna, ezzel az emberek megtakarításainak értéke csökkenne, a spirálszerű folyamat „több millió brit életét döntené romokba”, és ez végül a Konzervatív Párt elkerülhetetlen népszerűségvesztéséhez, illetve vereségéhez vezetne a következő parlamenti választáson.
Liz Truss brit külügyminiszter
A külügyminiszter szerint az adócsökkentés ára valóban a hitelfelvétel lenne, de tanácsadói egy olyan formulát dolgoztak ki, hogy ezek törlesztését az Egyesült Királyság három év alatt teljesítené. Truss a vitában hangsúlyozta: a koronavírus-járvány két éve alatt beálló negatív gazdasági folyamatokat nagyon is racionális akár gyors lejáratú hitelfelvétellel is megállítani, hiszen ilyen „száz évben egyszer következik be”. Érdekes módon, a külügyi vezető érvelésében nem szerepelt, hogy a háború okozta súlyos gazdasági válságnak milyen hatása van, illetve lesz a brit gazdaságra.
Truss szerint ugyanakkor a gazdaságkezelés másik útja, Sunak adónövelési ötletei már rövidtávon veszélyt jelentenének a szigetországra,
Truss úgy vélte, hogy ellenfele rossz logikát követ, amikor a költségvetés hiányait, a gazdasági kilátásokat a minél előbbi adósságtörlesztésekkel akarja javítani, ugyanis ezzel a lépéssel éppen „agyonnyomja a gazdaságot”.
A vita indulatos hangnemét mérséklendő Truss az egyórás panelbeszélgetés végén jelezte: miniszterelnökké való megválasztása esetén szívesen látná egykori kollégáját a kormányában, míg Sunak a fődiplomata erélyes kiállását dicsérte az orosz agresszió ellenében az ukrajnai konfliktusban.
Rishi Sunak volt pénzügyminiszter
A tévés vitát követően rengeteg politikai elemzés látott napvilágot. A konzervatív választók körében végzett gyors felmérés szerint Liz Truss halvány előnyre tett szert a hétfői performanszával. Rishi Sunak túl határozott, ellenfelét néhol indokolatlanul támadó stílusát sokan kontraproduktívnak látták. A vita előtt a YouGov által mért népszerűségi index szintén Truss-előnyt mutatott a pártvezetői-kormányfőjelölti versenyben.
A kérdés azonban nem a stílus, hanem az alkalmasság. A következő kormányfőnek jól kell sáfárkodnia, hiszen az Egyesült Királyság – Európával együtt – egy veszélyes gazdasági időszak küszöbén áll, energiaválság és inflációs bajok közepette kell stabilitást produkálnia.
Ebből az összefüggésből kiindulva, Keir Starmer, a Munkáspárt vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a Konzervatív Párton belüli mindkét alternatíva riasztóan gyenge. Sunak szerinte úgy beszélt a gazdasági bajokról, mintha most szembesült volna a problémákkal, mintha három hónappal ezelőtt nem ő lett volna az ország pénzügyminisztere, míg Truss egy „fantázia gazdaságot” festett fel, anélkül, hogy reális érvekkel alátámasztotta volna, hogyan is pótolná az állam az adók csökkentésével kieső bevételeit. „Változásra van szükség az Egyesült Királyságban. De nem a Konzervatív Párt élén, hanem az ország élén: itt most egy munkáspárti kormányra lenne szükség” – hangsúlyozta a Labour-vezér.
A televíziós vita, ahogy az eddigi összes nyilvános vita,
A Konzervatív Párt új vezetőjéről, illetve ezzel az Egyesült Királyság új miniszterelnökéről a kormánypárt 180 ezer tagja szavaz majd a nyáron – a szavazólapokat augusztus első hetében kapják meg az érintettek, a voksokat pedig szeptember másodikáig kell leadniuk. A szavazás eredményét, a győztes személyét szeptember 5-én hirdetik majd ki.
--
Nyitókép: Liz Truss brit külügyminiszter és Rishi Sunak volt pénzügyminiszter a BBC brit közszolgálati televízió jelölti vitáján az angliai Stoke-on-Trentben július 25-én.
fotó: MTI
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Az osztrák belügyminiszter azonban sajnálja, hogy a jelenlegi uniós szabályozás szerint a brit Ruanda-modellt nem lehet megvalósítani az EU-ban.
Túl sok bennük az értékes fém!
A konzervatívok elkötelezték magukat: még egy segélyt nem engednek át a Kongresszuson.
Szakítanunk kell azzal a közkeletű tévedéssel, hogy a Balaton csupán üdülőhely.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
