Őrült nyár: ahol nem a tűz, ott a víz pusztít idén Európában

Az idei június volt a legmelegebb az elmúlt 174 évben, majd ezt követte egy szintén rekord meleg július – számolt be nemrég a WHO. Az átlag hőmérsékleten sokat dobott Európa, ahol jelenleg nyár van, és több mediterrán országban  is 40 fok feletti, szélsőséges hőmérsékleteket mértek.

A meleg önmagában is igen komoly egészségügyi kockázatot jelent az idősekre és a betegekre nézve, ám a száraz környezet és a széljárás közreműködésével a nagy melegben könnyedén lángra kaphatnak az erdők, bozótok. 

amelyek elsősorban Görögországban és Olaszországban pusztítottak, de nem kímélték a többi mediterrán országot sem, sőt, még Svájcban is égett pár napig az erdő.

A szélsőséges időjárási viszonyok pedig a kevésbé meleg országokat sem kerülték el. Ahol nem a tűz, ott a víz martaléka lett minden, ami az útjába került.

Európa ég

A melegebb nyári hetekben előfordul, hogy erdőtüzekről hallunk Európa egyes országaiban. Idén viszont mindenkit sokkolt az első komolyabb hír, amikor július végén 

De a magyarok másik kedvelt célpontja, Olaszország sem úszta meg a katasztrófát: itt is többen életüket vesztették a rohamosan terjedő tüzek miatt.

Július közepén a rodoszi tűzvész miatt 20 ezer embert kellett evakuálni, majd nem sokkal később, július 25-ről 26-ra virradó éjszaka Korfu szigetén is többeknek el kellett hagyniuk az otthonukat. A mentőcsaptok ezen kívül küzdöttek a lángokkal az Athéntól Keletre található Évia szigetén is. A tűz a kontinens lakóit sem kímélte, ketten életüket vesztették a tűzvészben. 

A júliusi tűzvészt megelőzően úgy tűnt, a korábbiakhoz képest viszonylag békés nyár várható, hiszen az előző években ilyenkor már komoly károkat okoztak a megfékezhetetlen bozóttüzek. Alig pár nap leforgása alatt viszont minden megváltozott: 

A több mint tíz napon át pusztító katasztrófa hátterében a meleg időjárás mellett az általános szárazság és az erős szélviharok is álltak, amelyek elősegítették a lángok terjedését.

Míg július 15-én a leégett területek mérete nagyjából 1000 hektár volt, 12 nappal később, július 27-én ez a szám 50 ezerre emelkedett. Ez a szám sokkolóan magasnak tűnik, különösen, ha összehasonlítjuk az elmúlt másfél évtized évi 7000 hektáros átlagával.

Olaszországban többnyire az ország déli részén okozott gondot a tűzvész, ami nem kímélte, Spanyolországot, Franciaországot, Svájcot, Törökországot, Oroszországot, de Portugáliát sem, ahol még mindig tombolnak az erdőtüzek.

Ahol nem a tűz, ott a víz pusztít

Bár a tűzvész elsősorban a mediterrán térséget érintette, 

Ahol nem a tűz, ott a víz pusztított. 

Németországban, Ausztriában, Csehországban, Georgiában és Magyarországon is komoly áradásokat okoztak a heves esőzések. Szomszédunkban, Szlovéniában pedig hatalmas pusztításokat okozott az árvíz, amely komplett városokat árasztott el. Többen életüket vesztették a katasztrófában, egy magyar turistacsoport pedig az utak járhatatlansága miatt nem tudott időben hazaérni az országból.

A szélsőséges időjárási viszonyok egyre gyakrabban okoznak olyan természeti katasztrófákat, amik súlyos emberáldozatokat követelnek. A Meteorológiai Világszervezet adatai szerint Ázsia a leginkább katasztrófa sújtotta terület, de Európában is egyre gyakrabban hallani ilyen esetekről. Az Európai Erdőtűz Információs Rendszer (EFFIS) adatai szerint 2023. július 22-ig több mint 182 ezer hektárnyi terület égett porig Európában. 

Emellett az is aggasztó, hogy az erdőtüzek és árvizek egyre inkább érintik a lakó- és nyaralóövezeteket, így a biodiverzitás és a mezőgazdaság mellett az emberek élete is veszélyben van.

A növekvő krízissel szemben az európai országok vezetői megelőző intézkedések bevezetését szorgalmazzák, és igyekeznek előmozdítani a nemzetközi együttműködést a további pusztítások megállítása érdekében. A tavalyi katasztrófák után az EU szeptemberben összeült, hogy megvitassák, hogyan tudnának még hatékonyabban fellépni a válsághelyzet megelőzése, vagy a kialakult tragédia leküzdése érdekében. Az idei év eseményei után feltehetően további stratégiai lépésekre lesz szükség nem csak nemzetközi, de az országok szintjén is.

Nyitókép: AFP/Salvatore Allegra