Van amiben még az Európai Bizottság szerint is sikertörténet lett Magyarország az uniós tagállamok között
Egy olyan rendszer lett sikertörténet, ami 2010 előtt nem volt hatékony, azóta pedig az EU legjobb gyakorlatává vált.
Kelet-Európa felemelkedése egy elfeledett sikertörténet, írja a Financial Times neves nemzetközi gazdasági lap hasábjain Ruchir Sharma, a Morgan Stanley Investment Management vezető globális stratégája. Az elemzéshez kapcsolódva a Makronóm részletesen elmagyarázza, miért fontos mindez.
A sikeres felzárkózás nagyon ritka: alig sikerült valakinek
A Szovjetunió bukása után az egykor az új demokráciák bölcsőjének tekintett Kelet-Európát ma széles körben bírálják, mint a „reakciós populizmus” egyfajta inkubátorát: különösen sok kritikát kap Lengyelország és Magyarország. A cikk írója szerint ez a politikai folyamat (amit csak politikai visszafejlődésnek nevez), még érdekesebbé teszi a térség gazdasági folyamatait, ahol korántsem visszacsúszás, hanem óriási fejlődés látszik.
Ritkán fordul elő, hogy egy ország ténylegesen feljebb lép a fejlődési lépcsőkön, a szegénységből a gazdagságba jutva, folytatja a szerző, rámutatva, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 195 gazdaság folyamatait követi, és közülük ma csak 39-et tart fejlettnek.
A második világháború vége óta pedig mindössze 18 nemzetnek sikerült fejlettségi kategóriát váltani, bekerülve a fejlettek klubjába. Ráadásul ez általában regionálisan kapcsolódó, egymáshoz közeli országoknak, azaz térségeknek sikerült. Sharma szerint először Dél-Európának sikerült a bravúr, beleértve Görögországot és Portugáliát, majd Kelet-Ázsiának, benne Dél-Koreával és Tajvannal. A következő gazdasági „forrópont” pedig Kelet-Európa lehet a szerző szerint.
A fejlettek klubjába legutóbb belépő tíz nemzet közül négy olyan mikroállam vagy terület, mint Puerto Rico és San Marino. A többi viszont Kelet-Európa volt kommunista országa: Csehország és Szlovákia, Litvánia, Lettország, Észtország vagy épp Szlovénia. Az utolsó nagyobb gazdaság (ami a világgazdaság 25 legnagyobb országa közé tartozik mérete alapján) Dél-Korea volt, amely 1997-re érte el a fejlett státuszt.
Magyarország közel áll a sikerhez: a lengyeleket is előzzük
Bár az IMF „fejlettségi” definíciója magában foglalja az intézmények minőségét és egyéb szubjektív, nem csak gazdasági tényezőket, a fejlett országok nemzeteinek egy főre jutó jövedelme 17 000 dollár felett van. A küszöbhöz közeli kevesek közül az egyetlen nagy ország Lengyelország, ahol az egy főre jutó jövedelem meghaladja a 15 000 dollárt.
A közgazdász kiemeli, hogy Magyarország a lengyeleknél is egy lépéssel előrébb van, közel 16 000 dollárral, Románia pedig néhány hellyel hátrébb, 13 000 dollárnál.
A fejlődés egyetlen sikerreceptje: az újraiparosítás
A fejlődés titka a folyamatos, erős növekedés. A szakértő szerint lehet egy-egy jó évtized, mint a második világháború után, de ez nem elég, a legtöbb ország viszont nem tud több évtizeden át tartó erős növekedést megvalósítani. A kihívás még nagyobb manapság, amikor épp visszafordul a globalizációs folyamat, a globális kereskedelem és tőkeáramlás lelassul. A felzárkózáshoz a növekedést ilyen körülmények között, nehezített pályán is fenn kell tartani, üzeni a közgazdász.
Aki alá is húzza, hogy ebben a tekintetben is kiemelkedik Kelet-Európa. Az elmúlt három évtizedben Lengyelország éves átlagban több mint 4 százalékkal nőtt, egyetlen évnyi negatív növekedés nélkül (a járvány előtt). A többi volt szovjet államhoz hasonlóan Lengyelország is magasan képzett munkaerővel távozott a tömbből, amely még mindig jól szolgálja a lengyel gazdaságot.
A Morgan Stanley elemzője tovább megy:
Márpedig ebben az egyetlen kulcstényezőben ma Kelet-Európa teljes mértékben követi Kelet-Ázsiát. Ráadásul a gyártás önnfenntartó folyamattá válhat, hiszen rendszeres exportbevételt generálhat az országoknak, amiből további, új gyárakat és utakat (azaz a fenntartható növekedést alátámasztó termelési kapacitásokat és infrastruktúrát) lehet felépíteni.
Hozzáteszi, hogy az 1945 után a fejlettek csoportjába bekerülő 18 gazdaság egyike sem olaj- vagy egyéb nyersanyag exportőreként vált sikeressé, ami általában inkább aláássa a növekedést. A 18-ból pedig csak 4 van, amely kicsi, turizmusra vagy pénzügyi szektorra építő központ, mint Makaó. A többi sikeresen felzárkózó ország viszont igazi gyártógazdaság volt, ahol a feldolgozóipar a GDP nagyjából 15-25 százalékát és az export mintegy 60 százalékát teszi ki.
A felemelkedő keleti gazdaságok épp ebbe a csoportba tartoznak, és a nyugat-európai piacokhoz közeli, exportáló gyártóüzemek húzzák a növekedést. Sharma rámutat, hogy sok felsőkategóriás német autót gyártanak Magyarországon vagy Romániában, miközben Lengyelország szinte mindent exportál, az autóalkatrészektől a videokijelzőkig.
A digitális gazdaság manapság a fejlődő gazdaságokban tör előre a leggyorsabban és Lengyelország az egyik vezető, amely a GDP-arányos digitális bevételek alapján már a legjobb 20 ország közé került globálisan. Tegyük hozzá, Lengyelország a semmiből vált mára a számítógépes játékok fejlesztésének egyik világhatalmává. Az üzleti utazók számára a globális cég vezető közgazdásza szerint Lengyelország kevésbé a konzervatív politikájával, sokkal inkább egy olyan nemzet kapitalista energiájával tűnik ki, amely világszínvonalú vállalatokat termel a fintech, a számítógépes játék és más digitális iparágakban.
Újraiparosítás: csak a kormányzat hitt benne
Ahogy a hazai gazdaság növekedését, úgy az azt megalapozó szakpolitikai lépéseket is számos közgazdász illette komoly, ám a közgazdaságtan aktuális eredményeit figyelmen kívül hagyó kritikákkal. „Sosem járt még gyárban az, aki egyszerű összeszerelő üzemnek tartja a hazai autógyártást, mivel az a legbonyolultabb és legnagyobb hozzáadott értéket termelő iparágazatunk. Ha egyetlen autógyár sem települne az országba, akkor számos közgazdász ezt tartaná kudarcnak. Az iparosítás nem a semmibe, hanem a jövőbe vezető olyan út, amit a legtöbb sikeresen felzárkózó gazdaság is követett” – mondta a Makronómnak a BMW dízelmotorainak magyar atyja, Anisits Ferenc, a pesti srácból lett mérnök-innovátor, aki szerint kvantumugrás-szerű felzárkózás előtt áll a magyar gazdaság. Azóta pedig az is látszik, hogy az új világipari hálózat csomóponti eleme lesz Magyarország, mint akkumulátorokat gyártó nagyhatalom.
Anisits reagált Valentinyi Ákos Újraiparosítás: út a semmibe! című 2014-es politikai kiáltványára is, amely az ipar és a szolgáltatások alapvetően téves, korszerűtlen és tudománytalan szembeállításával próbálta általánosan igazolni az iparosodás káros voltát. A politikai aktivistává váló Mellár Tamás is hangoztatta egy 2017-es kötetben azon, mára még inkább komikusnak ható állítását, miszerint „anakronisztikus és eleve kudarcra ítélt a 21. század elején a 20. század közepének sikeres iparosítási modelljét fejlesztési célként kitűzni.”
Tanulmányának címe („Nincsenek bombabiztos receptek”) is jól jelezte, hogy a hazai közgazdászok közül sokan roppant kényelmetlenül mozognak a valós, gyakorlati gazdaságpolitikai világban, ehelyett ars poeticájuk értelmében azt a személyt tekintik közgazdásznak, aki bármely gazdaságpolitikai törekvést vagy megoldást érvelési hibák alkalmazásától sem visszariadva képes hitelteleníteni. A fenti megszólalók is azt a trendet igazolják, miszerint a magyar közgazdászok egy csoportja 2010 után cserbenhagyta a magyar gazdaságpolitikát.
Ettől függetlenül is Magyarország lett az a gazdaság, ahova a koronaválságban is egymást taposva menekültek a külföldi befektetők: Magyarországon 140 százalékkal emelkedtek, miközben világszerte 42 százalékot zuhantak a közvetlen külföldi befektetések 2020-ban az ENSZ szerint. Összhangban áll ez a Moody's azon értékelésével, miszerint Közép-Európa a válsághelyzetben biztosabb lábakon áll, mint a Nyugat, és ez épp az újraiparosításnak köszönhető.
Politikai alapon kritizálják Lengyelországot és Magyarországot, így nem veszik észre a gazdasági sikersztorit
Ráadásul az EU-csatlakozás feltételeként minden volt szocialista állam az intézményi reformokat szorgalmazta és ma is élvezik a stabilitás előnyeit, folytatja a közgazdász.
Az Európai Központi Bank adataira alapozott becslések azt mutatják, hogy 1989 és 2020 között az a hat ex-kommunista ország, amely már fejlett státuszba került, éves szinten GDP-je több mint 1 százalékát kapta meg uniós támogatásként. Magyarország, Lengyelország és Románia a közeljövőben is átlagosan hasonló támogatással számolhat, folytatja az elemző.
Kulturális közgazdaságtan: Nobel-díjasok lapjában ismerték el a magyar gazdasági modellt
A közelmúltban nem csak a Financial Times hasábjain lehetett arról olvasni, hogy a magyar modellt politikai okokból elítélő hangok általában nem veszik észre a magyar gazdaság tanulságos eredményeit. Erről írt részletesen e sorok írója és a brit sztárközgazdász (John Maynard Keynes elsőszámú életrajzírója) Robert Skidelsky közös tanulmányt az egyik legnagyobb múltú közgazdasági lap, az 1952-ben az Institute of Economic Affairs (New York University) által alapított Challenge hasábjain. A tanulmány amellett érvel, hogy az eszközeiben pragmatikus orbáni kulturális közgazdaságtan, szemben az ideológiai közgazdaságtannal, képes lehet ténylegesen tartós gazdasági sikereket elérni. A cikk az elmúlt évtized magyar gazdaságpolitikai megoldásait vizsgálva kiemeli azok sikerességét és ajánlja azt, illetve a kirajzolódó gazdaságpolitikai megközelítést a nemzetközi liberális döntéshozók figyelmébe is.
Ha az előrejelzések helyesek, akkor Lengyelország egy főre eső jövedelme 2022-ben meghaladja majd a 17 000 dollárt, és valószínűleg csak idő kérdése, hogy befogadják a fejlettek csoportjába. Függetlenül attól, hogy mikor jön el ez a pillanat,
a kelet-ázsiai kistigrisek rendkívüli felzárkózása óta, zárja gondolatait a Morgan Stanley globális stratégája a Financial Times hasábjain.
Elsők között értük utol önmagunkat
Újra a válság előtti szint fölött a magyar gazdaság teljesítménye: az elmúlt évtized után a koronaválság kezelését is megnyerte a magyar gazdaságpolitika – írta a Makronóm a siker okait összegző terjedelmes elemzésében, miután részletesen sorra vette, miért vált a válságkezelés egyik bajnokává Magyarország uniós összevetésben.
(Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Alfons Dintner, az Audi Hungaria Zrt. igazgatóságának elnök a győri Audi-gyárban 2020. június 15-én. Orbán Viktor kormányfő a járműgyár három műszakra átállása alkalmából Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kíséretében látogatást tett a gyárban. MTI/Koszticsák Szilárd )