Bő ötven évvel ezelőtt egy amerikai professzor, Herman Kahn megírta – azóta világhírűvé vált – könyvét Eszkaláció címmel. Azt állította, hogy a legjobb kapcsolatoktól az atomháborúig mindössze 44 lépés távolság van két állam között.
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő írása a Makronómon.
A világpolitika fő kérdésévé február 24-e óta az orosz-ukrán háború vált. Nem a több tucat egyéb háború a világ különböző országaiban és országai között, hanem kimondottan ez a háború! Az Európai Unió a meglévő nézetkülönbségek ellenére egységes tudott maradni, és képes volt, ha nehezen is, összhangba hozni a különböző véleményeket. Fontos alapkérdés viszont, hogy míg az Unió az áramellátásban képes saját igényei fedezésére, a gáz területén sajnos erre képtelen. Európának papíron igen, de a valóságban továbbra sincsen egységes közös kül- és biztonságpolitikája. A NATO hagyományos erői jóval erősebbek, mint a hasonló orosz erők, csakhogy Oroszországnak óriási atom-, biológiai- és vegyifegyver készletei vannak.
Az Egyesült Államokban november elején mindeközben helyhatósági választások lesznek. Orosz megítélés szerint, ha a republikánusok legalább az egyik képviselőházban többségbe kerülnek, képesek lesznek az elnök hatalmának korlátozására.
Ahogy egy korábbi cikkünkben kifejtettük, a Trump-pártiaknak elege van a Kijevnek küldött biankó csekkekből. Ha kongresszusi többségbe kerülnek a félidős választásokon november 8-án, az a háborús finanszírozást alapjaiban rengetheti meg. Elsősorban a Biden vezette külpolitikai iránynak köszönhető, hogy a Zelenszkij-kormányhoz lassan számolatlanul érkeznek a fegyverek és a dollárkötegek. A Statista összesítése szerint az Egyesült Államok január 24-e és október 3-a között több mint 51 milliárd dollárnyi segítséget nyújtott Ukrajnának. Ebből 15 milliárd pénzügyi, 27 milliárd katonai és 9,5 milliárd dollár humanitárius segély volt. A feneketlen erszény azonban bezárulhat, ha november 8-án a republikánusok kerülnek többségbe a Kongresszus két házában.
Ha nem így alakul, akkor ki kell várni a két év múlva esedékes elnökválasztást. Ez orosz nézőpontból egy lehetőség a sok közül, de
A frontokon ugyanis egyfajta állóháború alakult ki. Az ENSZ Közgyűlése elítélte Oroszországot, de ennek nincsenek jogi következményei. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 15 tagjából 10 az elítélés mellett szavazott. Oroszország nyilvánvalóan vétózott, míg négy állam, ezen belül Kína, India és Brazília is, tartózkodtak.
Néhány nappal ezelőtt az USA hivatalos dokumentumban jelentette be, hogy számára a fő ellenség a Kínai Népköztársaság. Az orosz-ukrán háborúban Kína nem gyengült meg, és ha jóval nehezebben is, de tovább építi a modern selyem utat. A BRICS államokon (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika ötösének angol rövidítése – a szerk.) belül kiemelt szerepet kap a kínai, orosz, indiai együttműködés kérdése.
Ukrajna vezetése folytatta korábbi politikáját. Biden felkérte Kijevet, hogy legyen kevésbé kritikus Washingtonnal szemben, mert egyébként nehézségekbe ütközne az ország további katonai és pénzügyi támogatása.
Kijev bejelentette, hogy 1 000 kilométer hatótávolságú pilóta nélküli repülőeszközöket gyárt le. Közölték, hogy támogatják Csecsenföld függetlenségét és azt Oroszország által ideiglenesen megszállt területnek tekintik. Követelik, hogy az ENSZ foglalkozzon ezzel a kérdéssel.
Az ukrán villamos áram termelés 30 százaléka, míg a szélerőművek 90 százaléka semmisült meg a háborúban.
Az ukrán katonai kiadások egy év alatt a hatszorosára növekedtek, pedig de facto fegyveres konflikusok már 2014 óta voltak kelet-ukrajnában és a felfegyverkezés is folyt, azaz a kiadások bázisértéke sem volt alacsony.
Az ukrán államadósság év végére el fogja érni az 50 milliárd dollárt (ez egy évnyi magyar GDP közel 30 százaléka és a tavalyi ukrán GDP negyede) – és az ország, továbbá ukrajna több hónap óta gyakorlatilag, fizetésképtelen. Államadóssága 2023-ban megduplázódhat, ami így a GDP 100 százalékát is elérheti.
Frank-Walter Steinmeier német államfő Ukrajnába utazott. Korábban Kijev közölte, hogy nem látják szívesen, mert Merkel alatt külügyminiszterként tárgyalt Lavrovval. Steinmeier újra megerősítette, hogy Berlin nem hajlandó a legmodernebb német hadiipari termékek átadására. A Német Szociáldemokrata Párt elnöke pedig felszólította Annalena Baerbock zöld párti külügyminisztert, hogy a béke ügyében közvetítsen, és ne a fegyverszállítmányokkal foglalkozzon. Söder bajor miniszterelnök eközben javasolta, hogy a német városokat lássák el rakétaelhárító rendszerrel. Németország továbbá vállalta, hogy ukrajnai fegyverszállításait jövőre megduplázza, és azok értéke el fogja érni a 2,2 milliárd eurót, ami 900 milliárd forintnak felel meg.
Időközben Kazahsztánból kiutasították az ukrán nagykövetet, aki pár hete ittas állapotban(!) azt mondta, hogy most kell minél több oroszt meggyilkolni, mert így a gyerekeinknek kevesebbet kell majd megölniük.
Az ukrán légelhárítás hatékonysága kijevi közlés szerint 60-ról 80 százalékra növekedett. Kijev felszólította Izraelt, hogy szállítson modern rakétaelhárító rendszereket Ukrajnának. Izrael elzárkózott a fegyverszállításoktól, csak technológiai együttműködésre hajlandó.
A CIA főigazgatója Kijevben járt, és megígérte Ukrajna további támogatását titkosszolgálati adatokkal. Az USA közölte továbbá, hogy ez év végéig modernizálják az Európában lévő amerikai atomarzenál egyes bombáit.
A horvát államfő a minap kijelentette, hogy ez a konfliktus lényegében orosz-amerikai háború. Amikor a román védelmi miniszter hasonló nyilatkozatot tett és közölte, hogy az orosz-NATO és ezen belül az orosz-amerikai tárgyalásokra nem biztos, hogy meg kellene hívni Ukrajnát – le kellett mondania.
Az orosz-ukrán háborúban eddig 28 fogolycserére került sor. Továbbra is orosz kézen van viszont az Azov ezred 700 katonája és Mariopol védői közül, mintegy 2 000 fő. Az oroszok bejelentették, hogy ha a jövőben a helyzet úgy kívánja, lelövik a felettük lévő amerikai műholdakat.
Közvetlenül is érint minket a háború
A háborúnak eddig, több mint 200 kárpátaljai magyar fiatal is áldozatul esett, de nem csak társadalmi, hanem gazdasági problémát is jelent nekünk az elhúzódó orosz-ukrán háború. Ismert, hogy a magyar külkereskedelem háromnegyede az Európai Unió államaival, ezen belül egynegyede Németországgal valósul meg. Amíg 2010-ben két, addig jelenleg hat interkonnektor, azaz gázvezeték-összeköttetés van a határainkon. Szlovénia kivételével minden más határunkon van ilyen. Hazánk eközben igényli a kőolajat és a földgázt, ami pedig és ez Oroszországból érkezik.
A lengyel vezetés bejelentette, hogy amerikai atomeszközöket kér a területére. Varsó vállalta 15 000 ukrán katona kiképzését. A lengyel kormány ezen túlmenően határozatot fogadott el, miszerint Oroszország terrorista állam. Varsó az elmúlt napokban lerombolta a területén lévő szovjet emlékműveket és 210 kilométer hosszan az orosz határnál – a kalinyingrádi körzetben – megerősítette az ott állomásozó fegyveres erőit. Hivatalos indoklás szerint “védekeznek a migrációval szemben.“
Az oroszok – és erről alig esik szó a világsajtóban – több fronton is szemben állnak a nyugati hatalmakkal: Szíriában, a volt szovjet déli tagországokban, Líbiában, Irakban és sok egyéb kisebb, nem annyira aktív konfliktusban is.
Az oroszok az elmúlt napokban a védelmi miniszterek szintjén egyeztettek több nyugati hatalommal, így az Egyesült Államokkal is. Ukrajna szétlőtt területeinek zöme ma Oroszországhoz tartozik.
A háború – Ukrajna mellett – elsősorban az Európai Uniót sújtja. Az energiaválsággal, az ukrán menekültekkel és a téves szankciós politikával. A berlini csúcstalálkozón az uniós vezetés közölte, hogy Ukrajnának eddig 350 milliárd euró kára van. Az ukránok ezzel szemben azt becsülték, hogy a kár ennek több mint a duplája: 750 milliárd euró.
Az Unió – részint a háború hatására – a korábbinál is nagyobb teret veszített gazdasági és politikai értelemben is. Ebben próbál most a francia elnök és a német kancellár együtt, az USA-val szemben fellépni.
Ahogy a Makronóm korábbi cikkében kifejtette: az Európai Unió két legnagyobb gazdasága, amely még a közelmúltban, sőt évtizedeken keresztül eléggé olajozott tandemként működött, manapság csak nem akarja újra megtalálni a közös hangot, mintha homok került volna a német-francia gépezetbe.
A közös valuta, az Euró mély válságban van, és ez igaz az Unió egész gazdaságára. Az európai beruházói működőtőke és gazdaság egy része egyszerűen átköltözik az USA-ba. Ez Európának kétszeres veszteség.
Az első világháborúról az egyik legjobb régi film (amelynek a remake-je a Netflixen is megjelent a minap) a Nyugaton a helyzet változatlan című mozi volt. Egyik utolsó mondata is így hangzott. Az elmúlt 24 órában a helyzet az ukrán harcokban is változatlan. Már csak az a kérdés: vajon hol állunk a Kahn féle 44 fokozatú skálán?!
(Nyitókép: MTI/Czimbal Gyula)
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Szerinte Amerika alapvető érdekeivel szembe megy az, ha Kínát és Oroszországot egymás mellé kényszeríti.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Andrij Lunyin parádézott.
Több vesztenivalója mindig annak van, aki számára a status quo kedvező.
A szakértő szerint Irán akciója megerősíti Joe Biden pozícióját.
Mindeközben a főváros úszik a mocsokban, az utcákat ellepik a hajléktalanok.
