Egyes politikusok előszeretettel hangoztatják, hogy a magyar áram a legdrágább az Európai Unióban. Ez az állítás akkor áll legközelebb az igazsághoz, ha a „legdrágább” szót „legolcsóbb”-ra cseréljük.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
A rezsicsökkentés 2013 óta védi a magyar fogyasztókat. Még a 2022-ben átalakított rendszer szerint is extrém alacsony árat fizet a lakosság túlnyomó többsége, az átlagos fogyasztásig ugyanis pontosan annyiba kerül itthon az elektromos áram, mint 2013-ban. Ami az azóta felhalmozódott inflációt figyelembe véve kifejezetten alacsony árat jelent a magyar családoknak.
Aki olvassa a híreket, tudhatja, hogy Európa többi országában egészen más pályát járt be az áram ára az elmúlt két évben. Az 1. ábra például az olaszországi áralakulást mutatja. Mint a grafikonról leolvasható, idén augusztus elején a fogyasztók közel százszorosát(!) fizették a 2020. április végi árnak, de a 2021 előtti átlagár is csupán tizede volt az idei csúcson mért értéknek.
A hazai árak azonban nem csak az itáliai értékekhez képest tekinthetőek nagyon alacsonynak, hanem lényegében bármelyik Európai Uniós ország viszonylatában egyértelmű a kedvező hazai árfekvés. Ahogyan azt a 2. ábra is mutatja, egész Európában egyedül a szerbek fizettek nálunk kevesebbet az energiáért idén szeptemberben, ám a különbség itt is elenyésző.
Más országokkal szemben a magyar árelőny egyenesen megdöbbentő, még akkor is ha euróban kifejezett árról van szó. A norvégok „csupán” 44 százalékkal fizetnek többet a magyaroknál, a lengyelek azonban már közel dupla akkora költséggel szembesülnek, mint mi (az északi országban a felár a magyarhoz képest 85 százalék).
A finnek, lettek és portugálok esetében pedig a szorzó már 2,5-szeres. A svédek, írek és csehek pedig háromszor annyit fizetnek, mint mi.
A grafikon jobb szélén pedig egészen elképesztő értékeket találunk. Belgiumban 4,5-szer magasabb az áram költsége, mint Magyarországon, a németek és dánok pedig ötszörösét fizették a rezsicsökkentett magyar áramárnak, és ez még akkor is magas, ha az adott országok bérszínvonalát is bekalkuláljuk.
Elmondhatjuk tehát, hogy a magyar kormány továbbra is extrém alacsony áramárat biztosít a hazai állampolgárok számára. A lakossági energia költsége egyértelműen a legalacsonyabb az egész Európai Unióban. A rezsicsökkentés tehát továbbra is tökéletesen működik.
(Nyitókép: Pixabay)
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Tavaly augusztus óta megszűntek itthon a hatósági árak, nemhogy drágulás nincs, sok esetben még olcsóbban vehetjük meg azóta a termékeket.
2023 decemberéhez képest közel 10 ezer forinttal nőtt a háztartások jövedelme.
Andrij Lunyin parádézott.
„Ebben az országban szerintem sosem támogatták azokat, akik a saját országuk ellen dolgoztak” – jegyezte meg az államtitkár.
Százával zajlanak a letartóztatások, egy elnökjelöltet is elkaptak.
