A nap, amikor neokon lettem

„Így lettem két nap alatt »neokon«, leginkább idézőjelben, mert erkölcsi kérdésekben nem lettem konzervatív (ráadásul a neokonok szociális téren elég szocdemek, nem igazán ellenségei a Big Government-nek). A neokon címke azért tetszett meg (túl azon, hogy mindenkit irritál), mert ez fejezi ki leginkább a morális és katonai erőn alapuló külpolitikát, amelynek lényege, hogy a tűrhetetlen és fenyegető rendszereket, struktúrákat nem elviselni kell, hanem lehetőleg kiiktatni. Egy szabadságpárti minimális államnak is elemi feladata költeni nemzetbiztonságra, védelemre, sőt, ha kell, preventív háborúra.

Egy veszélyes diktatúrát nem elég leszerelni: meg kell dönteni a rezsimet. Demokratikus jogokért, egyéni szabadságért, azaz teljes rendszerváltásért kell harcolni, szabadság- és demokráciaexportra van szükség, és még egyszer hangsúlyozom: mivel Amerika politikai rendszere az egyén szabadságán, elidegeníthetetlen jogain alapszik, erkölcsileg messze a latorállamok felett áll, így nem szükséges előttük vagy az inkompetens ENSZ előtt magyarázkodnia a tetteiért.

9/11 háromezer halottja véget vetett a morális relativizmusnak. Bushnak igaza volt: ebben a háborúban vagy  velünk vagytok, vagy ellenünk, nehéz »köztes« álláspontot elfoglalni.”