Ezres a zsebbe

2016. május 23. 10:02

Ahhoz, hogy fedél legyen a fejünk fölött, a kórházi fizetésem kétszeresével kell rendelkeznem minden hónap ötödikéig. Mégis arra kérlek, ne csúsztass ezrest a fehér köpenyem zsebébe. A te ezresed falat épít közém és a hozzátartozód közé.

2016. május 23. 10:02
Sződy Judit
Facebook

„Szeretem a munkámat. Akkor is, ha nem fizetik meg. Rengetegen vagyunk így akik az egészségügyben dolgozunk. Ahhoz, hogy fedél legyen a fejünk fölött, a kórházi fizetésem kétszeresével kell rendelkeznem minden hónap ötödikéig, és akkor még nem vettünk egy liter tejet sem. Mégis arra kérlek, ne csúsztass ezrest a fehér köpenyem zsebébe. Ötezrest sem. Tízezrest sem. Főleg akkor ne, ha nem tudok védekezni, mert egy kisbaba van a kezemben, vagy éppen egyik szobából sietek a másikba. Semmiképp ne szoríts a sarokba, nem akarok veled közelharcot vívni. Ne gyere be a szobámba, mintha kérdezni szeretnél valamit. Ne csúsztasd be az ajtóm alatt borítékban. Megmondom, miért. Nem azért, mert olyan piszokul becsületes vagyok. Nem is azért, mert nincs szükségem pénzre. Nem azért, mert egy ezres (ötezres, tízezres) nekem nem számít.

Azért ne adj pénzt, mert így elrontod az egészet!

A te ezresed falat épít közém és a hozzátartozód közé. Pedig éppen azért adtad, hogy neki többet, vagy jobban segítsek. Nem fogok. Nem tudok. Így nem tudok örömmel segíteni. Nem tudok hitelesen segíteni. Mert innen kezdve rossz érzés kísér, ahányszor meglátom őt. 

Mindenkinek annyit és úgy igyekszem adni, amennyire és ahogyan neki szüksége van. Van, akinek fizikai segítségre van szüksége, másnak hosszas beszélgetésre, másnak arra, hogy meghallgassák, és megint másnak arra, hogy békén hagyják. Ez a kettőnk dolga. Hogy ő üzenjen, és fogadjam az üzenetét, és létrejöjjön köztünk a kapcsolat. Ezt rontod el. Közénk állsz. Már nem tudok tisztán rá figyelni. Azt kérdezem magamtól: vajon TE mit vársz  tőlem? Akkor is ezt kérdezem, ha nem akarom. Akkor is, ha sikerült visszaadnom az ezrest. Mert, ha visszaadom, megsértődsz. És még kevésbé bízol bennem. 

Ne állj közénk.

Ha hálás vagy, adj egy képet a kisbabáról. Írd meg e-mailben, hogy örömet okoztam. Küldj egy kis üveg lekvárt, amit tavaly tettetek el. Egy kis darab szappant, amit te készítettél. Egy darabkát a szívedből. Cserében azért a darabkáért, amit én adtam nektek. 

Vagy egyszerűen csak mosolyogj, amikor legközelebb találkozunk!

(Kiegészítés: Nekem ne adj »hálapénzt«. De tegyél meg mindent azért, hogy több legyen a fizetésünk.)”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 27 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
mutosno4
2016. május 23. 19:10
nos. Mi még nem tettünk ilyet,hogy "nyilvánosságra" lépjünk. Aki esetleg olvassa tudja-e,hogy a Semmelweis egyetemet úgy el levégezni,hogy nem nyúltál beteghez? Az egyetemen mint mondták csak"idő kérdése,hogy ki lészen szakorvos".Ma sebész szakorvos lehet olyan is aki konkrétan nem végzett műtétet. Egy átlag orvostanhallgató nem tud köszönni,kezetmosni,vénátbiztosítani és egy darab öltést berakni.A múltkor megkérdeztem,hogy Te akkor mitől vagy orvos?A válasz:Írhatok receptet.Az én válaszom:elég lett volna a 8általános. A pénzre visszatérve. Melyik orvos kérdezi meg,hogy ha már a Q7-es Audival jött,vajon adózozz jövedelemből vette? Amikor a magán plasztikákon el.....műtéteket TB alapon hozzuk rendbe?Ki beszél arról,hogy milyen érzés hajnalban egy ilyen miatt műtőben állni,és tudod,hogy amit látsz az az éves fizetésed,de ő kifizette magánban? Ki tudja,hogy milyen érzés ,hogy a szakdolgozói kamara orvospárti? Miért 1000 forinton szórakoztok? A milliós autóddal így foglalkozna a szerelő kikérnéd magadnak.Nem? 1000 forint. Te mit tenné meg érte? ÉRTED?
kjkj945
2016. május 23. 17:02
Ő Sződy Judit .
Agnieszka
2016. május 23. 12:27
Hát, azért addig is, míg lesz egy alapos fizetésemelés, mondjuk, a jelenlegi duplájára, kezdetnek, aki meg van elégedve és megteheti, inkább adjon, de ne zsebbe csúsztatva, hanem borítékban, asztalra, nővérpultra, kézbe, de zsebbe soha. Aki NEM fogadja el, lelke rajta, nem erőszak, hanem alkalmazkodás a való világhoz. Ezt is és akkor lehet mosolyogva megköszönni. Tudomásul kell venni, h. itt sok évtizedes mulasztásról van szó, nem lehet elvárni, h. a nagy szaktudást, hosszú tanuló időt, nagy felelősséget igénylő munka úgy legyen itt fizetve, ahogy. Ha azt akarjuk, h. LEGYEN orvos, ápoló, aki ellát, baj esetén, ha megtehetjük, adjunk. Nagyon szeretném megérni, h. többek között ezt a problémát az egészségügyi és pénzügyi kormányzat megoldja. Mindenkinek jobb lenne, azoknak is, akik egy millió közeli orvos, négyszáz ezer bruttó körüli ápolói bért igazságtalannak tartanának.
BőröndÖdön
2016. május 23. 12:10
Lári-fári...és a gyönyörű stadionok??...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!