„Egyrészt 2006. október 23-án én is azok közé az ünnepelni vágyó fiatalok közé tartoztam, aki végül a rendőrroham elől menekült. A bőrömön éreztem az erőszakot, a könnygáz maró illatát a Deák téri aluljáróban, még másnap is. Az újkori demokráciánk legszégyenteljesebb estéje volt, erkölcsi mélypont – Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt. Ilyen soha többet nem történhet meg!
Másrészt szociális államtitkárként biztosan tudom, hogy Gyurcsány Ferenc és társainak visszatérése egyet jelentene a szociális létbizonytalansággal Magyarországon!
Mert ne felejtsük el, hogy 2010-ben az Orbán-kormány olyan Magyarország kormányzását vette át:
- ahol 3,7 millió ember dolgozott, ma pedig már 4,7 millió!
- ahol 73 500 forint volt a minimálbér, ma viszont 167 400 forint!
- ahol kiüresítették a családi adókedvezményt, és ahol nem létezett a családoknak elérhető otthonteremtési támogatás. Az elmúlt 10 évben azonban az Orbán-kormányok 3000 milliárd forintot hagytak a családoknál!”