Változás

Családdal a sikeres életmódváltásért – a családi környezet ereje

2018. december 30. 12:51

Szeriné dr. Ormándi Erzsébet

Életünk különböző szakaszaiban gyakran felmerül, hogy változtatni kellene az életmódunkon, szemléletmódunkon vagy bizonyos viselkedésformáinkon. Leggyakrabban az egészségünk védelme vagy visszaszerzése érdekében döntünk a változtatás mellett. Nagyon gyakori azonban, hogy a kezdeti lendület egy idő után alábbhagy, és nem sikerül valódi tartós eredményt elérni. Gondoljunk például a sok be nem tartott újévi fogadalomra, a testsúly csökkentési kísérletekre, a rendszeres testmozgás sikertelen beiktatására vagy akár a saját magunk számára biztosított rendszeres „én-idő” megtartásának nehézségeire. Cikkünkben körbejárjuk, hogyan lehet hatékonyabban elköteleződni az életmódváltás mellett és hogyan segíthet ebben a családi környezet.

Az életmódváltás terén megélt sikertelen kísérletek sorozata azon túl, hogy nem jutottunk el velük a kitűzött célunkig, gyakran bűntudattal, alkalmatlanság érzésével, az önértékelésünk csökkenésével és akár önbizalomvesztéssel is járhatnak. Ezáltal pedig nemhogy a kívánt egészség- és közérzetjavulást nem érjük el, hanem akár a kiindulási helyzetnél rosszabb állapotba is kerülhetünk. Ennek megelőzése céljából első lépésként érdemes néhány kérdést alaposan és őszintén átgondolni magunkban. Fontos, hogy tisztázzuk, konkrétan mit szeretnénk elérni és miért? Mi akarjuk a változást, vagy esetleg mások várják el tőlünk? Válaszoljunk őszintén arra is, hogy valójában mennyire fontos nekünk az életmódváltással elérni kívánt eredmény? Ha nem sikerül elérni a kitűzött célt, az milyen következményekkel járhat? Ha eredményesek leszünk, az milyen előnyökhöz és esetleg milyen hátrányokhoz vezethet? Mennyire bízunk magunkban és a sikerünkben? Érdemes előre elképzelni a vágyott célunk tényleges megvalósulását és annak várható hatásait, következményeit, mert 

ezek számbavételével jobban el tudunk köteleződni az elhatározásunk mellett. 

Még szintén az elején felkészülhetünk egyes előre látható, várhatóan felmerülő akadályokra, nehézségekre is. Átgondolhatjuk, hogy korábban miért nem sikerült bizonyos elhatározásainkat véghezvinni, miért adtunk fel, hol akadtunk el? Most hogyan tudnánk ezeket kivédeni? Miben érezzük jelenleg erősebbnek magunkat? Gyűjtsünk előre eszközöket, módszereket a nehézségek leküzdésére.

Beszélhetünk az elhatározásunkról a családtagjainknak, akiket bevonva, együtt is készíthetünk közös terveket.

Nem szükséges, hogy minden családtag ugyanazt vagy ugyanolyan célkitűzést tegyen, hiszen sokkal érdekesebb és hatékonyabb, ha ki-ki a saját igényei mentén gondolja át, hogyan tehetné jobbá, egészségesebbé az életvitelét. Egymást segítve, inspirálva azonban megsokszorozhatjuk a lelkesedésünket és a kitartásunkat is, miközben kedvezően változhat a családi kommunikáció és a családi légkör egyaránt.

Családi körben megsokszorozódnak a pozitív élmények

Ha elindultunk a változás, változtatás útján figyeljük meg, hogy milyen érzés a cél felé haladni, osszuk meg az érzéseinket, a tapasztalatainkat és a felmerülő nehézségeinket egymással. Legyünk büszkék és örüljünk minden egyes erőfeszítésnek és minden apró részeredménynek. Örülhetünk például egy-egy olyan napnak, amikor:

  • Jobb volt az erőnlétünk, a hangulatunk, a közérzetünk.
  • Sikeresek voltunk a munkánkban, az iskolában, vagy a társkapcsolataink terén.
  • Jobb lett valamilyen egészségi állapotunkkal kapcsolatos vizsgálati eredményünk.
  • Többet mozogtunk, tornáztunk, futottunk.
  • Ízlett egy diétás étel.
  • Néhány kilogrammal már kevesebb lett a testsúlyunk.
  • Hosszabb ideje tartózkodtunk valamilyen rossz szokásunktól, káros szenvedélyünktől.

A lista természetesen korlátlanul bővíthető. A lényeg, hogy a felmerülő nehézségek mellett, mindig szánjuk egy kis időt a sikerek tudatosítására, az örömre és akár az önjutalmazásra is. Ha pedig mindezt családi körben, családtagjainkkal együtt is sikerül megélnünk valóban megsokszorozódnak a pozitív élmények.

Továbbra is legyünk azonban őszinték magunkhoz és egymáshoz is. Figyeljük meg és tudatosítsuk, hogy hol tartunk éppen, hogy haladunk, mennyire erős az elköteleződésünk. Ne ijedjünk meg akkor sem, ha elgyengülnénk, kérjünk segítséget, biztatást és használjuk kreatívan az elérhető eszközeinket, lehetőségeinket.

Az életmódunkat érintő valódi, hosszan tartó pozitív változások elérése sok időt, türelmet, nagyfokú kitartást igényel és gyakran visszaesések, átmeneti kudarcok nehezítik a folyamatot. Ha mindezeket az életmódváltás természetes velejárójaként kezeljük, akkor nem feltétlenül vezetnek a céljaink feladásához.

Talán az idő hiányából adódó nehézségek képezik az egyik legsarkalatosabb probléma kört. Az embereknek azonban általában – bármilyen feszes tempó szerint is élnek – van lehetőségük dönteni az időbeosztásuk kisebb-nagyobb részéről, és ha valamit igazán szeretnének megtenni, elérni, akkor az ehhez szükséges időt is meglelik. 

Család és szokások 

Előfordul, hogy valaki úgy ér el sikereket, hogy egyik napról a másikra lecseréli az addigi életmódját egy teljesen újra, de e tekintetben inkább a „kis lépések művészetétől” várható a nagyobb hatékonyság. Kezdetben szánjunk például csak 15 percet a céljaink megvalósítására, hiszen ennyi biztos, hogy mindenkinek jut magára. 15 perc mozgás (torna, futás, stb.) lehet, hogy nem hoz hirtelen látványos eredményt, de a közérzetünk biztosan jobb lesz tőle. Ha ezt a közérzetjavulást észrevesszük, pozitívan értékeljük és a mindennapok során rendszeresen hozzájuttatjuk magunkat,

máris nagyon sokat tettünk az egészségünkért.

Ezt az időtartamot fokozatosan kibővíthetjük 5-10 perccel és így szép lassan eljuthatunk akár napi 1-1,5 órához is, ami már a látványos eredményt is biztosítja. Ha valami ok miatt néhány napon át nem tudunk mozogni (pl.: egy kisebb betegség, utazás, stb. miatt) akkor használjuk fel ezeket a napokat arra, hogy átgondoljuk, hol tartunk éppen, mit értünk el, mik a további célok. Így nem azt éljük meg, hogy kizökkentünk a frissen kialakított napi ritmusunkból – ami könnyen a feladáshoz vezet, – hanem megerősíthetjük, stabilizálhatjuk magunkat az elhatározásunkban. A gondolatok rendezésével sok erőt lehet gyűjteni a folytatáshoz.

A család viszonylatában például az étkezési szokások közös elhatározással történő megváltoztatása sokkal sikeresebb lehet, mint az egyedül elkezdett diéta. A közösen kipróbált új receptek, ízek, elkészítési és tálalási módok nem feltétlenül a lemondással járó negatív érzést, hanem a kreativitás és az új gasztronómiai élmények által nyújtott öröm érzetét is elhozhatják a család számára.

A kezdeti sikertelenségek szinte törvényszerűek

Ha egy rossz szokástól, viselkedésformától szeretnénk megválni, már az elején találjuk ki, hogy mivel helyettesítjük, mit csinálunk helyette. Jó, ha 2-3 vagy akár több alternatívát is kialakítunk, mert a hiányállapot miatt érzett frusztrációt jelentősen csökkenthetjük ezek segítségével. Lehet, hogy ezt a helyettesítést külön meg kell tanulni, hiszen például egy évek, évtizedek óta alkalmazott szokást, viselkedést biztosan nem lehet néhány nap alatt elhagyni vagy lecserélni egy másikra. Itt tehát szintén nagy türelemre és kitartásra van szükség. A kezdeti sikertelenségek szinte törvényszerűek, de ezekből sokat lehet tanulni. Meg kell vizsgálni hol gyengültünk el, mi és miért nem sikerült. Legközelebb már figyelhetünk ezekre a gyenge pontokra és lépésről, lépésre korrigálhatjuk magunkat.

Végezetül érdemes az időzítésre is figyelemmel lenni, hiszen nem mindegy, hogy mikor és milyen körülmények között kezdünk az életmódváltásba. Nem mindenkinek ideális az „újévi fogadalom”, vagy a rendszerint tél végén születő „nyárra le szeretnék fogyni” elhatározás. Ha nincs kifejezetten nyomós, aktuális indok (pl.: betegség) az életmódváltásra, akkor érdemes egy nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb, vagy még inkább egy energikusabb, tettre kész időszakunkban belefogni. Lehetőleg ne tegyük ezt nagyobb családi, munkahelyi események idejére, vizsgaidőszakra, vagy egyéb olyan időszakra, ami egyébként is jelentősebb erőfeszítést igényel tőlünk.

A téma ezekkel az általános gondolatokkal természetesen nincs teljes mértékben kimerítve, hiszen mindenkinek egyénileg célszerű megvizsgálnia a saját szempontjait, nehézségeit, valamint azt, hogy miből nyerhet lendületet, és ki nyújthat számára valódi támogatást és segítséget.

vissza a teljes nézetre